Halmai Péter (szerk.)

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Elméleti alapok, alkalmazások


Az energia és a kulcsdeviza-szerep összefüggése

Az adott növekedési korszakhoz köthető fő energiaforrás a legnagyobb kereslettel bíró nyersanyag globális szinten, amelynek világpiaci ára a globális kulcsvalutában kerül meghatározásra. Az adott nyersanyagot exportáló országok pedig jellemzően a legbiztonságosabb pénzügyi rendszerbe forgatják vissza a nyereségeiket, ami a kulcsvalutát kibocsátó ország pénzpiaca. Ez pozitív visszacsatolási mechanizmust eredményez a fő energiaforrás és a kulcsvaluta kereslete között (Aglietta–Coudert, 2019). A nemzetközi pénzügyi rendszer ilyen értelemben 1821 és 1913 között, a második ipari forradalom időszakában szén–font-alapú rendszer volt, a második világháborút követően pedig olaj–dollár-alapú rendszer (ibid.). Az olaj mellett más nyersanyagok is, így az arany vagy a réz, illetve az alapvető mezőgazdasági termékek, mint a gabona, a cukor vagy a kávé, jellemzően USA-dollárban kerülnek árazásra a világpiacon. Leegyszerűsítve: a dollár keresett valuta, mivel dollárral lehet olajat és más alapvető nyersanyagokat vásárolni (Croteau–Poast, 2020). A globális olajeladások nagyjából 80 százaléka valósul meg dollárban (Said–Kalin, 2022). Mind a szén–font-, mind az olaj–dollár-rezsimre jellemző, hogy a világpénzt kibocsátó ország hegemóniája – mint Nagy-Britannia korabeli gyarmati befolyása vagy az Egyesült Államok globális szövetségesi rendszere – kölcsönösen erősítette a kulcsvaluta globális szerepét és a kibocsátó ország nemzetközi pozícióját (Eichengreen, 2006; Aglietta–Coudert, 2019). A petrodollár-alapú globális pénzügyi rendszer egyúttal tehát geopolitikai struktúra is, amely visszaható kapcsolatban áll a hatalomgyakorlással és a kritikus erőforrások feletti rendelkezéssel.

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 947 5

A fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása egyre inkább felértékelődik a közgazdaságtan területén. A szokásos megközelítés elsősorban környezet-gazdaságtani tartalmat tulajdonít a fenntarthatóságnak. Nem tagadva a környezeti összefüggések kiemelkedő szerepét, különös figyelmet igényelnek a fenntarthatóság szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggései.

A kötet meghatározó vonulata a makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtani megközelítés. E keretben a klímaváltozás, a fenntartható növekedés, a versenyképesség, az idősödés és a reálkamatok alakulása egymással is szorosan összekapcsolódó témakörei egyaránt elemzésre kerültek. Kiemelt figyelmet érdemel a globális kínálati láncok hálózatos szerkezete és a nemzetközi pénzügyi rendszer struktúrája. E hálózatok működése, teljesítménye és rezilienciája kulcsfontosságú a nemzetközi gazdasági rendszer fenntarthatósága tekintetében.

A zöld pénzügyek kivételesen fontos területet képviselnek a közgazdaság-tudományi fenntarthatóság tekintetében. Ezért is különös jelentőségűek, úttörőek az e témakört tárgyaló tanulmányok.

A kötet izgalmas utazást kínál a témakör iránt érdeklődő olvasók számára. Kiszélesíti a fenntarthatóság szokásos értelmezését. Új, sok tekintetben részben vagy egészében még mindig feltáratlan dimenziókat von be az elemzésbe, mindezek révén pedig további új, jövőbeli kutatások igényét alapozhatja meg. Az elvégzendő további feladatok világosak. Csak remélni lehet, hogy az elkezdett ígéretes kutatások a jövőben is folytatódhatnak és előrehaladhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-fenntarthatosag-a-kozgazdasagtudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave