Halmai Péter (szerk.)

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Elméleti alapok, alkalmazások


Adatok és becslés

A modell megbecsléséhez az alábbi adatokat használtuk fel, mindet az Eurostat honlapjáról letöltve. A megfigyelt kibocsátás idősoraként a szezonálisan és naptárhatással igazított reál GDP adatsorát használtuk (azonosító: NAMQ_10_GDP). Az inflációt az energiaáraktól és a szezonális élelmiszerek áraitól megtisztított fogyasztói árindex évesített logaritmikus differenciájából számítottuk (azonosító: PRC_HICP_MIDX).1 A reálkamat r, amelyet a nominális rövid távú kamat és az inflációs várakozások különbségeként definiálunk, nem megfigyelhető változó, így Holston és szerzőtársai módszerét követve (Holston et al., 2017) az inflációs várakozásokat a t-edik időpontban az infláció négytagú visszatekintő mozgóátlagával közelítettük. A nominális rövid távú kamat idősoraként a háromhavi kamatok megfigyelt értékeit használtuk (2000 utolsó negyedévéig az IRT_H_MR3_Q azonosítójú idősort használva, 2001 első negyedévétől az IRT_ST_Q azonosítójú Euribort). A kockázati felárat a tízéves lejáratú görög és német államkötvények hozamkülönbözeteként definiáltuk (a hozamok idősorának azonosítója: IRT_LT_MCBY_Q). Az eredeti adatsorokat az 1996 első negyedéve (a fogyasztói árindex esetében 1996 januárja) és 2019 utolsó negyedéve (a fogyasztói árindex esetében 2019 decembere) közötti időszakra töltöttük le. Ebből a tényleges mintaidőszak – a differenciázás és a késleltetések miatt elvesztett megfigyelések után – az 1997 harmadik negyedéve és 2019 utolsó negyedéve közötti periódus, azaz T = 90 negyedéves megfigyelést használtunk.

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 947 5

A fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása egyre inkább felértékelődik a közgazdaságtan területén. A szokásos megközelítés elsősorban környezet-gazdaságtani tartalmat tulajdonít a fenntarthatóságnak. Nem tagadva a környezeti összefüggések kiemelkedő szerepét, különös figyelmet igényelnek a fenntarthatóság szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggései.

A kötet meghatározó vonulata a makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtani megközelítés. E keretben a klímaváltozás, a fenntartható növekedés, a versenyképesség, az idősödés és a reálkamatok alakulása egymással is szorosan összekapcsolódó témakörei egyaránt elemzésre kerültek. Kiemelt figyelmet érdemel a globális kínálati láncok hálózatos szerkezete és a nemzetközi pénzügyi rendszer struktúrája. E hálózatok működése, teljesítménye és rezilienciája kulcsfontosságú a nemzetközi gazdasági rendszer fenntarthatósága tekintetében.

A zöld pénzügyek kivételesen fontos területet képviselnek a közgazdaság-tudományi fenntarthatóság tekintetében. Ezért is különös jelentőségűek, úttörőek az e témakört tárgyaló tanulmányok.

A kötet izgalmas utazást kínál a témakör iránt érdeklődő olvasók számára. Kiszélesíti a fenntarthatóság szokásos értelmezését. Új, sok tekintetben részben vagy egészében még mindig feltáratlan dimenziókat von be az elemzésbe, mindezek révén pedig további új, jövőbeli kutatások igényét alapozhatja meg. Az elvégzendő további feladatok világosak. Csak remélni lehet, hogy az elkezdett ígéretes kutatások a jövőben is folytatódhatnak és előrehaladhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-fenntarthatosag-a-kozgazdasagtudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave