Halmai Péter (szerk.)

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Elméleti alapok, alkalmazások


Élelmiszer-ellátás: természeti kincsek, kizsákmányolás és potenciál

Poore és Nemecek az élelmiszer-ellátási lánc ÜHG-kibocsátását megközelítőleg 13,7 Gt szén-dioxid-egyenértékre becsülték (Poore–Nemecek, 2018); ez az antropogén kibocsátás 26 százaléka. További 2,8 milliárd metrikus tonna CO2eq-t (5 százalék) a nem élelmiszer-jellegű termesztés és az erdőirtás tesznek ki. A mezőgazdaság ráadásul nagyon erőforrás-igényes: a világ jég- és sivatagmentes földterületének 43 százalékán gazdálkodnak. Ennek a területnek 87 százalékán élelmiszer-termelés, 13 százalékán nem élelmiszeripari termesztés folyik (bioüzemanyag, textil). Becsléseik szerint az édesvíz-felhasználás kétharmadát öntözésre használják. Így azonban kevesebb víz jut vissza a folyókba és a talajvízbe, mint az egyéb felhasználási módok során, továbbá az öntözés a vízhiányos területekre és évszakokra jellemző. Az alkalmazott gazdálkodási módszerek talajromboló hatásúak, ugyanis több, mint százszor gyorsabban bontják le a talajt, mint amennyi új talaj keletkezik (Batini, 2019). Hirsch és szerzőtársainak modellszámításai szerint a földhasználat és -gazdálkodás kapcsán hozott döntések jelentős, akár 0,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak alacsony kibocsátású forgatókönyvek esetén (Hirsch et al., 2018).

Fenntarthatóság a közgazdaság-tudományban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 947 5

A fenntarthatóság különböző dimenzióinak kutatása egyre inkább felértékelődik a közgazdaságtan területén. A szokásos megközelítés elsősorban környezet-gazdaságtani tartalmat tulajdonít a fenntarthatóságnak. Nem tagadva a környezeti összefüggések kiemelkedő szerepét, különös figyelmet igényelnek a fenntarthatóság szélesebb gazdasági és társadalmi összefüggései.

A kötet meghatározó vonulata a makroökonómiai és a nemzetközi gazdaságtani megközelítés. E keretben a klímaváltozás, a fenntartható növekedés, a versenyképesség, az idősödés és a reálkamatok alakulása egymással is szorosan összekapcsolódó témakörei egyaránt elemzésre kerültek. Kiemelt figyelmet érdemel a globális kínálati láncok hálózatos szerkezete és a nemzetközi pénzügyi rendszer struktúrája. E hálózatok működése, teljesítménye és rezilienciája kulcsfontosságú a nemzetközi gazdasági rendszer fenntarthatósága tekintetében.

A zöld pénzügyek kivételesen fontos területet képviselnek a közgazdaság-tudományi fenntarthatóság tekintetében. Ezért is különös jelentőségűek, úttörőek az e témakört tárgyaló tanulmányok.

A kötet izgalmas utazást kínál a témakör iránt érdeklődő olvasók számára. Kiszélesíti a fenntarthatóság szokásos értelmezését. Új, sok tekintetben részben vagy egészében még mindig feltáratlan dimenziókat von be az elemzésbe, mindezek révén pedig további új, jövőbeli kutatások igényét alapozhatja meg. Az elvégzendő további feladatok világosak. Csak remélni lehet, hogy az elkezdett ígéretes kutatások a jövőben is folytatódhatnak és előrehaladhatnak.

Hivatkozás: https://mersz.hu/halmai-fenntarthatosag-a-kozgazdasagtudomanyban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave