2.1.6. A sokszínűséget árnyaló közszférabeli jellegzetességek – mi működik másként a nem üzleti szférában?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előző alfejezetekben az emberek különbözőségei után a munkakörök, munkakörcsoportok eltérő jellemzőire és ennek nyomán az azokat betöltő emberekkel szemben támasztott elvárások sokféleségére hívtuk fel a figyelmet. Az emberek, az emberi erőforrások menedzselési nézőpontjainak tárgyalásakor többnyire a versenyszféra szervezeteinek gyakorlatában kialakult és ott hatékonynak bizonyult szempontokkal és megoldásokkal foglalkoznak. Könyvünk legtöbb fejezete is ezt a megoldást követi. Ebben az alfejezetben azonban rámutatunk arra, hogy a munkatársakkal szemben támasztott követelmények és a menedzselésük során alkalmazott megoldások tekintetében szektorális különbözőség is érvényesül, vagyis a verseny- és a közszféra között tradicionálisan kialakult jellegzetességekre épülő eltérések figyelhetők meg. A közszférában ugyanis – miközben sok honfitársunkat foglalkoztatják itt – a munkatársaktól elvárt és náluk honorált jellemzők, magatartásmódok sajátosak, sőt körükben az egyes intézményeken belül szabadon választható emberierőforrás-menedzselési megoldások köre is korlátozott. Nézzük hát, milyen is a közszféra, hogyan alakultak a jellegzetességei.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A ma hagyományosnak tekintett közszféra több, mint száz éve alakult ki – bár gyökerei a messzi évszázadokra, sőt például Kínában évezredekre nyúlnak vissza. Mögötte olyan fontos elméleti és gyakorlati pillérek állnak, mint a weberi bürokráciamodell vagy az egyesült királyságbeli osztályrendszer. A modern közszféra felemelkedése a 19. század második felében iparosodott országokban következett be. Ebben a korszakban a közszférában működő intézmények alapvetően bürokratikus szabályozási módot alkalmazó feladataikat formális és hierarchikus módon kezelték. Ez a rendszer nagyra becsülte a szervezeti hűséget, azaz a huzamos szolgálati időt, a releváns munkatapasztalatot és a szabálykövetést.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A magánszektor és a közszféra szervezeteihez tradicionálisan kapcsolódó értékrendszer alapvetően eltérő, ami a szervezet, a vezetés és az emberi erőforrások menedzselési környezetének lényegi különbségeit eredményezte. A 2.2. táblázatban a két szektor legfontosabb megkülönböztető sajátosságait állítottuk egymás mellé.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.2. táblázat. A magán- és közszféra szervezeteinek tradicionálisan eltérő jellemzői

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Forrás: a szerzők saját szerkesztése
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Amióta az 1970-es években az Egyesült Királyságban bevezették az „új közmenedzsment” (New Public Management, NPM) első modelljét, megállás nélkül folyik az ún. „közszféra–magánszféra vita”. A vita központi kérdése, hogy a versenyszférában életképesnek bizonyult menedzsmentmódszereket hatékonyságfokozási céllal lehet-e alkalmazni a közszektor szervezeteinél is. Különösen és régóta vitatott ez a kérdés az emberek menedzselési megoldásai esetében.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A rendszerváltást követően Magyarország és a kelet-európai régió országainak közszférájában az emberierőforrás-menedzselés fejlesztése szempontjából döntő jelentőségű volt a köztisztviselők és a közalkalmazottak tevékenységét átfogóan szabályozó törvény(ek) megalkotása és bevezetése. A demokratikus jogállam kialakulásában meghatározó szerepet játszó közigazgatási modellváltás jelentős állomása volt a hazai közszolgálati rendszer megteremtése. A magyar országgyűlés 1992-ben elfogadta a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvényt (továbbiakban: Ktv.), amelyet több alkalommal módosítottak és kiegészítettek.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A könyv írásakor érvényben lévő, a magyarországi közszférában dolgozó több, mint hétszázezer ember foglalkoztatásának körülményeit, konkrét megoldásait – vagyis az emberi erőforrások menedzselési módját – sokféle központi előírással szabályozó törvények főbb területeit a következő (3. fejezet) mutatja be.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave