7.5.1. RÖVID ELMÉLETI ÁTTEKINTÉS A MIKRO-, KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALATOK MARKETINGKOMMUNIKÁCIÓJÁRÓL

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az esetek többségében szükség van nem személyes jellegű kommunikációs és ösztönző eszközök alkalmazására, azonban ki kell emelni, hogy a kisvállalatok – főleg a rendelkezésre álló pénzeszközeik szűkössége miatt – csak korlátozottan tudnak a rendelkezésre álló eszközökkel élni (Rekettye 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A pénzhiány mellett a másik probléma, hogy az MKKV-k esetében nagyon gyakran a szervezeten belüli marketingfeladat egyet jelent a marketingkommunikációval. Gáti (2014) kutatása alapján minél kisebb a vállalat, annál inkább megfeleltetik a marketinget a marketingkommunikációnak, s összemossák az olyan funkciókat, mint például az értékesítés és a marketing. Ezt támasztja alá Máté (2011) kutatása is, amelyben azt vizsgálta, milyen feladatai vannak egy MKKV-nál dolgozó marketingesnek. Az első három helyen kommunikációs feladatok álltak: marketingkommunikáció (65%), adott termék reklámozása (60%), a kapcsolatteremtés a vevőkkel (57%).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A kommunikáció dominanciája azt eredményezi, hogy az egész szervezetre jellemző filozófia, a marketingszemlélet az MKKV-k kis arányát jellemzi. Máté (2011) kutatásában úgy találta, hogy ez körülbelül a hazai MKKV-k 12%-ánál lelhető fel, és az egész szervezetet átfogó marketingszemlélet többnyire erre szakosodott (pl. marketingtanácsadó, reklámügynökség) vállalatoknál jellemző. A marketingszemlélet ebből következően a vizsgált vállalatok esetén egy szervezeten belül olyan tényező, amely a sikerességet befolyásolja, azonban a válaszadók nem egész 27%-a tartja ezt fontosnak (Máté 2011). A korábban felsorolt „marketingfeladatokat” és a hiányos marketingszemléletet támasztja alá a marketing-költségvetés aránya is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fentiektől függetlenül az MKKV-k alapvetően ugyanazokat a kommunikációs eszközöket használhatják, mint a nagyvállalatok, csak korlátozottabban és természetesen más módon. Rekettye (2012) az alábbi kommunikációs eszközöket sorolja fel: reklám, értékesítésösztönzés, események, közönségkapcsolatok (PR) és publicitás, direkt marketing, interaktív és online marketing, word-of-mouth marketing (vírusmarketing) és személyes eladás. Fontos kiemelni, hogy e fő csoportokba természetesen rendkívül sok eszköz tartozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ez esetben is igaz, hogy a digitális megoldások kifejezetten költséghatékony és hatásos megoldást jelentenek a kisvállalatok számára. Stankovska és szerzőtársai (2016) kutatásuk során megállapították, hogy az MKKV-k technológiai kommunikáció fejlődésével szembeni vonakodása ellenére a digitális csatornák magas szintű használata jellemző rájuk, különösen a közösségi média esetében. A web 2.0-ás technológiák interaktívak, mindenütt jelen vannak és olcsók. Ezek a jellemzők megváltoztatják a kisvállalatok kommunikációját, s a váltásnak köszönhetően az MKKV-k előtt álló technológiai akadályok, pénzügyi források hiánya, a tudás és a készségek hiánya kevésbé jelent korlátot, közelebb hozza őket a nagyvállalatokhoz a globális piacon.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az MKKV-nak megfelelő kreativitással ki kell választania a korlátozott lehetőségeibe illeszkedő, ám mégis hatékony eszközöket. A kisvállalatokra is igaz, hogy a siker érdekében integrált marketingkommunikációra van szükség. Vagyis a lehetséges és a büdzsé által is megengedett eszközök közül többet kell használni, és ezeket olyan kombinációban, hogy a legnagyobb hatékonysággal mozdítsa elő a kisvállalat piaci céljainak megvalósulását (Rekettye 2012). Gáti (2014) kutatása során azt állapította meg, hogy sok vállalat nem ismeri fel, hogy a marketingmix elemeinek szinergiája vezet sikerhez; sajnos sokszor csupán a termékpolitika áll kiemelt helyen, s a kommunikáció csak egy szükséges rossznak tekinthető. Gabrielli és Balboni (2010) kutatása alapján is igen változatos a kisvállalatok kommunikációja: az MKKV-k rendelkeznek bizonyos képességekkel a marketingkommunikáció irányításában. Vannak olyan MKKV-k, amelyek a kommunikációs eszközök széles skáláját alkalmazzák, mélyreható és következetes üzeneteket fogalmaznak integrált módon, hosszú távú célokat kitűzve. Azonban ezen szervezetek mellett még mindig létezik az MKKV-k egy nagy csoportja, amely számos kommunikációs hiányosságot mutat, többek között a tevékenységek körét, az üzeneteket és a célok meghatározását illetően.
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave