8.2. ÉRETTSÉGI MODELLEK – DIGITÁLIS KÉSZENLÉT

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Manapság már nehéz olyan vállalatot találni, amelynek sikere nem függ az informatikai rendszereitől. A megfelelő informatikai architektúra azonban még csak lehetőség. A vállalatok egyre mélyebb információtechnológiai beágyazódása várhatóan alapvető változásokat fog eredményezni a versenyképesség terén (Porter–Heppelmann 2015). Ugyanakkor a BellResearch 2016-os kutatása alapján a hazai mikro-, kis- és középvállalatok (MKKV) a „digitális bronzkorban” élnek. A korábbi években bevezetett alapszintű IT-beruházásokon túl – bár nyitottak az új trendekre (pl. felhőalapú szolgáltatások) – azonban szakértelmük hiányos a magtevékenységeiken kívül eső ICT-fejlesztésre. Az alap IT-infrastruktúra kiépítésén már túl lévő szervezetek 41%-a esetében hoztak létre vállalati weblapot is, míg csak ezen vállalatok 30%-a rendelkezik Facebook-profillal is. A webtechnológia fejlődését (lásd 8.4. ábra) különböző korszakokra oszthatjuk aszerint, hogy a weblapokon lévő tartalmak csak olvashatók vagy már szerkeszthetők is, esetleg futtatható alkalmazások állnak rajtuk rendelkezésre vagy mesterséges intelligencia vezérli őket. Sok esetben a vállalatok weboldalai a korai évek webes megoldásait idézik, holott a web 1.0-ás megoldásaiból („Web-as-information-source”) az évek során a világ eljutott a web 2.0-ás megoldásokhoz („Web-as-participation-platform”). E felosztás alapján hazánkban a web 1.0 típusú megoldások elterjedtsége a meghatározó. A kutatás 2022-es eredményei arra világítanak rá, hogy az MKKV-k többsége továbbra is pusztán kiszolgáló tevékenységként tekint az informatikára (BellResearch 2016, 2020, 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalati információmenedzsment (IM) érettségi modelljei ennek a digitális készenlétnek az előrehaladottságát hivatottak megállapítani. Ezek közül a legismertebb a Carnegie Mellon Egyetemen 1990 környékén kifejlesztett CMM (Capability Maturity Model) alapmodell, amelynek azóta számos továbbfejlesztése látott napvilágot. Ha ismerjük az érettségi szintünket, akkor azt könnyen összehasonlíthatjuk másokéval vagy iparági standardokkal. Emellett kiválóan alkalmas arra is, hogy különféle stratégiai dimenziók mentén fel lehessen mérni a jelenlegi szinteket és kitűzhetők legyenek az elérendő céljaink. A CMM az információmenedzsment folyamataira minden kulcsterületen egységesen ötfokozatú szintezést alkalmaz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

1. kezdeti szint: Az IM-folyamatok ad hoc jellegűek, kaotikusak, termékei inkonzisztensek. Az eredményesség elsősorban a dolgozók tudásán és hősiességén múlik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2. megismételhető szint: Az IM folyamatai projektszerűek, azok folyamatait tervezik, ellenőrzik, végrehajtják és mérik. A feladatokat megfelelő képzettségű emberek végzik, és az eljárásokat stressz alatt is végrehajtják.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

3. meghatározott szint: Az IM folyamatai szabványosítva vannak, és azokat folyamatosan fejlesztik is. Az alkalmazottak oktatása és továbbképzése folyamatos.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

4. irányított szint: Az IM folyamatainak minőségi mutatóit elemzik, az eltérések okait azonosítják, és az ismételt előfordulást megelőzik. Az alkalmazottak teljesítménye mennyiségi értelemben becsülhetővé válik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5. optimalizált szint: Az IM folyamatait rendszeresen javítják, az anomáliákat folyamatosan korrigálják. Ezeket a fejlesztési és fejlődési mutatókat a szervezet egészére nézve folyamatosan hozzáhangolják az aktuális célokhoz.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A CMM nem köti meg, hogy az érettséget mely kulcsterületek szerint kell mérni. Szociotechnikai rendszerek esetében általánosan elfogadott, hogy egy érettségi modell mindig tartalmaz szervezeti, technológiai és üzleti folyamatok szerinti nézőpontokat. Az így kialakított szempontokat aztán tovább lehet bontani aszerint, hogy azok a vállalat belső vagy külső információs igényét elégítik ki, illetve a működés költségcsökkentő hatékonyságát, minőségjavító hatásosságát, illetve új folyamatokban megnyilvánuló eredményességét célozzák meg. Ladley (2010) például az alábbi dimenziók szerint javasolja az IM érettségi modellek kialakítását:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Képesség a változásra: Hogyan tekint a szervezeti kultúra jelenleg az adatok és tartalmak használatára? Mekkora az adatvagyon? Van-e ösztönzés az adatok és tartalmak integrált kezelésére?
  • Összehangoltság az üzlettel: Vezető vagy követő a szervezet? Vannak-e égető üzleti problémák, melyekhez szükség van azonnali cselekvésre? Mennyire szabályozott a vállalat, és ez mennyire terhelt a szabályozókkal való kapcsolatokkal?
  • Technológiai készenlét: Hogyan tekint az informatikára a többi funkcionális terület? Megfelel-e a vállalat jövőképének, hogy több adatot és tartalmat kezeljen? Van-e elegendő háttér-informatika és szakembergárda?
  • Adatfeldolgozás: A meglévő tartalomportfólió minősége elégséges-e? Szükség van több, külső adatra? Figyelembe van-e véve az adatvédelem és adatbiztonság?
  • Kockázattudatosság: A menedzsment tisztában van-e és képes-e számszerűsíteni az adatokban és a tartalmakban rejlő kockázatokat? Az informatikai tervezés során figyelembe veszik-e a kockázatkezelési vagy -csökkentési stratégiákat?
  • Vállalati határok: Van-e informatikai aspektusa a kiszervezésnek? Vannak-e előírások az országok közötti adatforgalomra? Milyen módon kezelik ezeket és más hasonló globalizációs kérdéseket?
  • Döntéshozatal: A vezetők közvetíteni tudják-e a stratégiai és taktikai terveket? Van-e felülvizsgálható üzleti stratégia? Mennyire törődnek a vezetők az adatokkal?
  • Együttműködési potenciál: Mennyire tudja a szervezet hatékonyan kezelni és kommunikálni a tartalmakat? Ki tudja-e használni az adatvagyon minden előnyét?
  • Információhasználat: A vállalkozás az adatok mekkora részét használja elemzésre? Formalizált és támogatott-e az elemzési folyamat? Mekkora a szervezet információ-túlterheltsége?

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az általános érettségi modelleket specializálni lehet különféle területekre, illetve hozzá lehet őket igazítani az újabb trendekhez. A digitális készenlét (digital readiness) olyan érettségi modell, amelynek fókuszában az „okos” adathasználat van, mely során a számítógép-vezérelt rendszerek nyomon követik a teljes ellátási és értéklánc fizikai folyamatait, létrehozzák e valóság virtuális mását és decentralizált döntéseket hoznak önszervező mechanizmusok alapján. Az ilyen digitális érettségi modellek legismertebb hívószavai az ipar 4.0, az adatvezérelt döntéshozatal, az üzleti és mesterséges intelligencia, a felhőtechnológia és az e-kereskedelem, amelyek közös gyökerét az internet és a webtechnológia adja. Nem véletlenül, hiszen ezek egyike sem képzelhető el online jelenlét nélkül. Az infokommunikációs szolgáltatások használata nemcsak kényszer, hanem a termelékenység növekedésére is jótékony hatást gyakorol, így a versenyképesség egyik fontos elemeként azonosítható (Valentiny 2004). Ezt hivatottak bemutatni az online/webes jelenlétre koncentráló érettségi modellek (Lányi és társai 2021).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A web korai éveiben a „találat típusú” gazdaságnak (hit economy) nevezett érában a weboldalakon elhelyezett számláló által kalkulált lekérési szám, azaz a megtekintési alkalom mutatta az oldalon elhelyezett tartalom elterjedtségét és a website forgalmát. Az 1990-es évek vége a „link típusú” gazdaságnak (link economy) nevezett érába történő átmenet kezdete volt. Ekkor az egyes weboldalakra mutató hivatkozások (linkek) száma, azaz a website-ok közti kapcsolat alapján lehetett a keresési találatokban (lásd Google page rank algoritmus) való megjelenési pozíciót javítani, és ez biztosított versenyelőnyt a többi résztvevővel (weboldalak) szemben. Ez a versenyelőny az online világban való könnyebb megtalálhatóságot jelentette, melynek révén a weboldalon publikált tartalom szélesebb rétegek számára is elérhetővé vált. A web 1.0 e két szakaszában a weboldalak elérése a felhasználó számára a keresőoldalak találati listájáról indulva volt lehetséges, majd az egyes weboldalak tartalmában elhelyezett hyperlinkeken haladhatott tovább (szörfölés) (Song 2010, GerlitzHelmond 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A webes technológiákban1 és azok használatában bekövetkezett paradigmaváltás technológiai, felhasználói és gazdasági szempontból is változást generált. A korábbi (hit and link) típusú gazdaságból a „like gazdaságba” történő átmenetet jelentette (like economy). A „like gazdaság” adatintenzív típusú megközelítésében az információk áramlása a felhasználók baráti (friends) kapcsolatai mentén valósul meg, szemben a hagyományos tervező által készített hyperlinken keresztüli kapcsolati hálóval. A like típusúnak nevezett megközelítésnél a web 2.0-ás technológiák intenzív alkalmazásán keresztüli folyamatos interakciókkal elérhető a felhasználók saját döntésén alapuló, egyre mélyebb bevonódása a digitális folyamatokba. A kommentek, megosztások, ajánlások és lájkolások akcióinak önként történő alkalmazása immár fizetőeszközzé válik, mely tevékenységeken keresztül újabb és újabb tartalmak érhetők el az erre a célra kialakított online platformokon (lásd social network, vagy újabban social media, vagy még újabban platformisation). A közösségimédia-alkalmazások és a többoldalú platformok (Multi Sided Platforms, MSP) elterjedtsége okán az üzemeltetők (pl. Facebook) alapvetően az információk elterjesztéséért felelnek (social graph). A felhasználók azonban e platformokon történő tevékenységeikkel nemcsak mennyiségi (pl. like-olások száma), hanem minőségi metaadatokat (pl. véleményvezérek, influenszerek) is szolgáltatnak, melyek nagymértékben befolyásolják az információk terjedését (Song 2010, GerlitzHelmond 2013, EvansSchmalensee 2016, Rogers 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A korábbi Google-érának is nevezett korszakban a keresési találatokban történő elhelyezkedés ismert szabályok alapján történt (pl. meta tag), míg a közösségi hálózatokon való elterjedés a vállalatok részéről új típusú tartalmakat és megjelenési módokat követel. Ennek eredményeként a weboldal versenyképességének mértékét az 1990-es években a mennyiségi találati szám (hit counters) jelentette. Majd a 2000-es évektől a Google algoritmusa a weboldalra mutató linkek száma alapján kategorizálva a mennyiségi mértéket kiterjesztette (link counters). A 2010-es évektől a közösségimédia-platformokon való terjedés sikeressége (social counters) a mennyiségi mértéket minőségi dimenzióval is kibővítve jelenti a vállalattal kapcsolatos információk versenyképességének egy lehetséges mértékét (GerlitzHelmond 2013).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 8.4. ábra mutatja a vállalati digitális érettség egy lehetséges modelljét. A modell hat lépcsőre bontva jellemzi a vállalat digitalizációs állapotát. A modellből kiolvasható, hogy napjainkra a web 2.0-ás technológiák alkalmazása már a 2. fázisban szükségessé válik. Ugyanakkor ez még csak a digitális kezdők csoportjából történő átmenet kezdete. A későbbi fázisokban a vállalat mindennapi ügymenetének egyre szélesebb körű digitalizációján keresztül (3. és 4. fázis) juthat el a teljes digitalizáció állapotába. Ekkor a vállalat működésének, kommunikációjának optimalizációjára helyezve a hangsúlyt a teljes digitalizáció állapotában új piacok és tevékenységek, technológiák beépítésére válik képessé (GillVanBoskirk 2016, Solis 2015).
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8.4. ábra: Digitális érettség modellje
Forrás: GillVanBoskirk (2016), Solis (2015) alapján saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Gill és VanBoskirk modellje alapján vizsgáljuk meg a vállalati digitális érettség egyes állomásait. A digitális kezdők csoportjába tartoznak azok a vállalatok, amelyek vagy nem kezdték meg a digitalizációs tevékenységeiket („Offline” kategória), vagy ennek a folyamatnak az elején tartanak („Online” kategória). Az első lépést a weboldal létrehozása jelenti, amelynek révén a vállalat kibertérben történő elérése (jelenlét), alapszintű megjelenése valósul meg. A következő fejlődési szint, azaz a digitális szakértők csoportjába tartozó vállalatok a weboldal komplexitásának emelésével, az elérhető funkcióik kiterjesztésével interaktív kommunikációs csatornákon történő elérést (kapcsolódás), valamint az operatív tevékenységeik támogatását is megvalósítják. Erre építve léphet tovább a vállalat a harmadik szintre („Standardizált”), ahol immár a kiterjesztett működési folyamataikkal kapcsolatosan gyűjtött információk (jelentés) bemutatása, elemzése (alkalmazás) is megvalósul. Ezen a szinten jelenik meg az IT mint stratégiatámogató tényező, mely révén a vállalaton belüli penetrációja is kiteljesedik. Az automatizált és optimalizált szintek esetében a vállalat önmaga működéséről, folyamatairól folyamatos és teljes körű (integrált) adatgyűjtést végez. Az adatokból előállított információk beépülnek a vállalati döntések támogatásába és szinergiahatást fejtenek ki a folyamatok menedzselésre. A vállalati folyamatok (workflow) egyre nagyobb mértékben részben vagy teljesen automatizáltak, az információk elemzése naprakész, valamint előre jelző funkciókkal is bír, melyekbe a vállalati környezet monitorozása is beletartozik.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A hazai vállalkozások jelentős része a Digitális érettség 8.4. ábrán látható fázisai közül az első három kategóriába esett 2016-ban, mely a BellResearch 2020-ban megismételt kutatási eredményei alapján, különösen a COVID-19 okozta erőltetett fejlesztések eredményeként, javuló tendenciát mutat (BellResearch 2016, 2020). A legfrissebb felmérés eredményei szerint, amelyet a magyar kis- és középvállalkozások digitalizációjának témájában készítettek, a 457 darabos, cégméret, ágazat és régió szerint reprezentatív hazai MKKV-kat tartalmazó minta 59%-ának nincs, és nem is várható, hogy lesz IT-stratégiája. A vállalatok alacsony százaléka (kb. 15%) esetében azonban a digitalizációban rejlő lehetőségek felismerése már megtörtént. Ezen MKKV-knál az IT-fejlesztések túlmutatnak az ügyfélkapcsolatok kezelésén: működéshez, termeléshez kapcsolódó folyamataik digitális átalakítása is megkezdődött, amelyet a versenyképességük javítási alapjának tekintenek (BellResearch 2022).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A vállalatok digitális érettségének egyik kézenfekvő vizsgálati lehetősége a publikusan elérhető központi weboldalaiknak a vizsgálata. Erre kínál egy koncepciót a 8.5. ábrán látható Butkiewicz és szerzőtársai (2011, 2014) által készített technicista jellegű vizsgálati modell, melynek egyediségét a rendszerszemléletű megközelítése adja.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

8.5. ábra: Butkiewicz és szerzőtársai modelljének sémája
Forrás: Butkiewicz et al. (2011, 2014) alapján, saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A modell egy rendszer, a „web ecosystem” részeként fogja fel vizsgálata tárgyát: a központi weboldalt. A vállalat webes megjelenésének két fő követelménye van: a weboldal elkészítése, valamint a weboldal elérésének biztosítása. A szervezetek belső kompetenciái határozzák meg e két tevékenységhez szükséges erőforrásokhoz történő hozzáférést. Sok vállalat esetében a belső tudás hiánya nem teszi lehetővé a weboldal elkészítését, így ezekben az esetekben külső szakértői tevékenység felhasználására van szükség. Ugyanez igaz a weboldal működtetésére is, melyet speciális infrastruktúrával bíró szolgáltatók biztosítanak. A modell a mérhetőségre helyezi a hangsúlyt, amelyhez a tartalmi és a szolgáltatási összetettséget használja. A korábbi kutatások fókuszában a kommunikációs protokollok és a webforgalom vizsgálata állt, így e modell ezen jelentősen túllép. A működtetés esetében sajnos nagyon korlátozottak a vizsgálat lehetőségei, ezt a weboldal elérhetőségével (gyorsaság) lehet közelíteni. A tartalom elemzésére azonban lehetőségünk van a weboldalak letölthetősége következtében. E vizsgálatba beletartozik az oldalon alkalmazott technológiai objektumok révén megvalósított funkciók mennyiségi és minőségi elemzése is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A weboldalak elterjedésével és a technológia fejlődésével az oldalak komplexitása is egyre növekedett. Az oldalak elemzése technikai és tartalmi megközelítés mentén folyhat, de mindkét esetben a weboldalak azonosítása, majd elemzése nagy élőmunkát igényel, melyet IT-támogatással automatizálhatunk (ChoudharyRoy 2013, ZhengPeltsverger 2015).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A web 1.0 típusú oldalak a kezdeti statikus szövegtárolási képességen túllépve dinamikus tartalmakkal jelentkeztek, majd képi és interaktív, multimediális objektumok kezelésére lettek képesek. Ennek eredményeként a felhasználói élmény belépési pontját jelentő letöltési idő sok esetben drámaian megnövekedett. A korai elemzések ezért alapvetően a teljesítmény mérésére helyezték a hangsúlyt, háttérbe szorítva a tartalom vagy a dizájn vizsgálatát (Butkiewicz et al. 2011, 2014).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az interneten számos web 1.0-ás website vizsgálatát végző eszköz található. Ezek2 működésének elemzésével az alábbi, önmagukban is komplex, főbb vizsgálati kategóriák alakíthatók ki: Teljesítmény, Mobil megjelenés, SEO (Search Engine Optimization), Biztonság, Felhasználói élmény és Kompatibilitás. Problémát jelent, hogy az eszközök saját pontrendszer alapján minősítik a vizsgált oldalt, és jellemzően nem alkalmaznak súlyozási lehetőségeket a főkategóriákon belüli mutatók felhasználása során. A legfőbb felhasználási problémát a főkategóriák alkotta mutatórendszer vizsgálati módszerének és technikájának elrejtése jelenti.
 
1 A web 1.0 website-ok közti mozgást az oldal tervezője által definiált hyperlinken keresztül oldja meg, míg a web 2.0 a weboldalt használók tevékenységének eredményeként létrejövő kapcsolatok mentén épül fel.
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave