12.3.1. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSÁNAK MOTIVÁCIÓI
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p1 (2024. 12. 03.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p1)
A nemzetköziesedésnek számos motivációja van, amelyeket jellemzően a vállalat növekedési és kockázatkezelési stratégiái határoznak meg (Lis 2012). Dunning (1994) a nemzetköziesedés négy vezető motívumát azonosította úgy, mint a természeti erőforrások keresése, a piackeresés, a hatékonyságkeresés és a stratégiai erőforráskeresés. Az első három motívum arra ösztönzi a vállalatot, hogy kiaknázza az adott anyaországban lévő erőforrásokat, az utolsó pedig a vállalat képességeinek javítását segíti a külföldi országtól való tanulás révén.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p2 (2024. 12. 03.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p2)
A pozitív motivációk, előnyök a nemzetköziesedés irányában motiválják a döntéshozókat, míg a negatív motivációk, hátrányok a hazai piacon maradást indokolják. A nemzetközi megjelenés leggyakoribb előnye a vállalat növekedése. Motiválólag hathat, ha a nemzetközi piacokra való belépési korlátok alacsonyok, a politikai és gazdasági szabályozás nem túl bürokratikus, a kulturális távolság nem nagy. Napjainkban az információs-kommunikációs technológia fejlődése, az e-kereskedelem és a platformok megjelenése is a külföldi megjelenést támogatja. A nemzetközi ellátási láncokba való becsatlakozás, és ezzel kockázatdiverzifikáció eredményeként a munkaerő-, anyag- és pénzügyi kiadások, a decentralizáció eredményeként pedig a tranzakciós költségek csökkenése várható. A nemzetközivé válás emellett új értékesítési piacokat nyit meg, illetve erősíti a tudásfejlődést. A nemzetközi MKKV-k könnyebben találnak képzett munkaerőt, tanulnak külföldi partnerektől, szereznek nemzetközi piaci tapasztalatokat és mozdítják elő az interkulturális fejlődést.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p3 (2024. 12. 03.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p3)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 03. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__161/#m1107kgem_159_p3)
A nemzetközi jelenlét előnyei mellett a hátrányokról ugyanúgy szólnunk kell. Kevésbé motiválóak egy nemzetközi piaci tapasztalatokkal nem rendelkező MKKV számára az éles verseny, a jelentős árfolyamkockázat, a megbízható nemzetközi partnerválasztás bizonytalansága és a kockázatcsökkentés során felmerülő biztosítási költségek. A kulturális különbségek, a helyi szokások az adott országot belülről nem ismerők számára ismeretlen természetű és mértékű kockázatot hordozhatnak. A szabályozási változásokra való reakcióidő növekedése, a lassabban visszaáramló információ, a közvetítők léte, a nem kellően ismert hatásmechanizmusok szintén a bizonytalanságot növelik, ami csak hosszú idő alatt megszerezhető helyi tapasztalattal mérsékelhető. A külpiacra lépésnek tehát egyértelmű pluszköltségei vannak, amelyek jelentős része ráadásul úgynevezett elsüllyedt költség, amely soha nem térül meg.