12.3.2. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSÁNAK ÖSZTÖNZŐI
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__162/#m1107kgem_160_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__162/#m1107kgem_160_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__162/#m1107kgem_160_p1)
A második tényező, az ösztönzők a vállalat belső tényezőivel, rendelkezésre álló erőforrásaival kapcsolatosak: ezek a vállalat számára olyan egyedi versenyelőnyt biztosíthatnak, amelyek valószínűsítik, hogy a nemzetközi piacokra lépés sikeres lesz. Kadrolkar (2011) a globális és a helyi versenynyomást tekinti a nemzetköziesedés legerősebb hajtóerejének. A nemzetköziesedést ösztönző tényezők lehetnek reaktívak és proaktívak. A reaktív ösztönzők általában valamilyen – negatív vagy váratlan – változásra történő reagálás tényezőit tartalmazzák. Olyan klasszikus esetek sorolhatók ide, mint a kedvezőtlen belpiaci változások, a helyi, hazai kereslet beszűkülése, a kihasználatlan termelési kapacitások vagy a raktárkészlet felduzzadása. Ugyanakkor a vállalat kedvező elhelyezkedése, például országhatárhoz, kikötőhöz, forgalmas csomóponthoz közeli lokációja önmagában is felvetheti a külpiacra lépés lehetőségét, főként, ha más sikeres példák is akadnak a vállalat környezetében. A valutaárfolyam-ingadozás előnyeinek kihasználását is idesorolhatnánk, ugyanakkor ez nem feltétlenül a kisebb méretű szervezetek számára ajánlott. Említést érdemelnek még az olyan események is, mint a váratlan külpiaci megrendelés valamely partneren keresztül.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__162/#m1107kgem_160_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__162/#m1107kgem_160_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__162/#m1107kgem_160_p2)
A proaktív ösztönzők a stratégiailag hosszú távon gondolkodó vállalatok jellemző befolyásoló tényezői, amelyek a vállalatok kedvező pozíciójából fakadó előnyökkel, illetve a kínálkozó lehetőségek felismerésével kapcsolatosak. Az MKKV jövedelmezőségének növelése egy bizonyos szint után a hazai piacokon már nem biztosítható. Termelő vállalatok esetében különösen fontos a gazdaságos sorozatnagyság elérése, amely egy olyan kis belső piacon, mint Magyarország, sokszor nem elérhető. A vállalat rugalmassága, az adott termék tulajdonságainak gyors módosítási képessége révén a külpiacra lépés idő- és költségigénye is csökkenthető. Ugyanígy elindíthatja a vállalatot a nemzetközivé válás útján a hagyományos versenyelőnyök birtoklása, ami lehet információ-, termék- vagy technológiai előny, a korábbi nemzetközi tapasztalatok, a külföldi utazások, a kommunikációs készségek, a hírnév (márkaimázs, jó hírnév, lojalitás), a tulajdonos, menedzser nemzetközi orientációja, a nemzetközi hálózatok, a nemzetközi lehetőségek, a technológia fejlesztések, a rövid termékéletciklus, az e-kereskedelem, a born global vállalatiság, a menedzser/tulajdonos életkora vagy a piacra lépés kedvező időzítése.