12.3.3. AZ MKKV-K NEMZETKÖZIVÉ VÁLÁSÁT AKADÁLYOZÓ TÉNYEZŐK
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__163/#m1107kgem_161_p1 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__163/#m1107kgem_161_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__163/#m1107kgem_161_p1)
Leonidou (2004) az export korlátjainak két típusát, a külső és a belső korlátokat, különbözteti meg. Ezen exportspecifikus korlátok jelentős része jelen van a nemzetköziesedés más formái esetében is. A külső akadályok azok, amelyek a szervezeten kívül vannak jelen, és befolyásolják az exportot és a nemzetközivé válás folyamatát. Tipikusan ilyenek lehetnek a külfölddel folytatott tranzakciók és műveletek kapcsán az eljárási akadályok, ami az exportálás eljárásainak nem ismeretéből vagy a problematikus kommunikációból fakadhat. Nehézséget okozhat a kifizetések lassú megérkezése is, bár ezen az elmúlt években az internetes utalások elterjedése lényegesen javított. A helyi kormányzati segítség hiánya, a külföldi szabályozás, a helyi ismeretek hiánya a külső problémák egy másik körét alkotja. A konkrét feladatok szintjén a külföldi fogyasztók eltérő szokásai vagy az éles verseny okozhatnak gondokat. A tágan értelmezett környezeti nehézségek lehetnek gazdasági (pl. valutaátváltási kockázatok), politikai-szabályozási (bizonytalan, változó szabályok) vagy szociokulturális jellegűek (a megszokotthoz képest eltérő jellemzők).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__163/#m1107kgem_161_p2 (2024. 12. 27.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__163/#m1107kgem_161_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 12. 27. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__163/#m1107kgem_161_p2)
Belső akadályok azok, amelyek a szervezeten belül vannak jelen, és a szervezetet akadályozzák a nemzetközivé válás folyamata során. A belső akadályok között azonosíthatunk információs akadályokat, melyek fakadhatnak a külföldi üzleti lehetőségekkel, vevőkkel, a külföldi piaci adatokkal kapcsolatos információhiányból, amely megnehezíti a nemzetközi piacok azonosítását és kiválasztását. A funkcionális akadályok sokfélék lehetnek, mint a menedzsment időhiánya, hogy a nemzetköziesedéssel foglalkozzon, a nem megfelelően képzett munkaerő, az exporthoz szükséges pluszkapacitások és a működő tőke hiánya. A nemzetközi piacokon tevékenykedő szervezetek szembesülnek marketingakadályokkal is. A termékeket jellemzően át kell alakítani, hogy azok a külföldi vevők preferenciáihoz és a meglévő termékszabályozási, csomagolási szabályokhoz illeszkedjenek. Az árképzésnek is illeszkednie kell a helyi viszonyokhoz, a megfelelő árszintet nem könnyű eltalálni. Az értékesítési csatornák, a közvetítők kontrollálása sem könnyű egy másik országból irányítva, és hasonló nehézségek a promóciós tevékenységekkel kapcsolatban is felmerülhetnek. A logisztikának is lehetnek helyi sajátosságai, a szállítási költségek és a biztosítások akár jelentős költségnövekedést okozhatnak (Prasanthi–Rao 2019). A fejlődő országok esetében Chandra és szerzőtársai (2020) a belső korlátok legfontosabb tényezőjének a humán tőke hiányát tartják, hiszen ez az egyik olyan tényező, ami tartós versenyelőnyt biztosíthat.