2.2.1. A VÁLLALKOZÁSI EXPANZIÓ – A RENDSZERVÁLTÁSTÓL 1995-IG
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p1)
Kétgenerációnyi, mintegy negyven év szocialista-tervgazdasági múlt után Magyarország az 1980-as évek második felében kezdte meg az átmenetet a piacgazdasági rendszerbe. A tervgazdasági rendszer anomáliáinak kiküszöbölése érdekében azonban a gazdaság irányítói már a szocialista időszakban, 1968-tól kezdve kísérleteztek piaci reformokkal. Részben ezek a reformok segítették az országot a piacgazdasági átmenet első időszakában, és hozzájárultak ahhoz, hogy a gazdasági átmenet élharcosaivá váljunk (Kornai 1990, Szerb és Ulbert 2002). A kétszintű bankrendszer már 1987-ben, a magánvállalatok alapítását lehetővé tevő társasági törvény pedig 1988-ban hatályba lépett. Az 1989-ben bekövetkező politikai rendszerváltás első éveiben (1989–1994) alakultak ki és szilárdultak meg a magánvállalatok, vállalkozások létrejöttét és működését szabályozó törvényi keretek. Az 1990-es évek közepére Magyarország már működő piacgazdasággal és ennek megfelelő intézményi struktúrával (adótörvények, a vállalkozásalapítás, -működtetés és -megszűnés jogi keretei, csődtörvény stb.) rendelkezett, ahol a magántulajdon dominánssá vált (Buzás–Kállay–Lengyel 2003).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p2 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p2)
A régi rendszer nagy gazdasági szervezetei az 1990-es évek elején összeomlottak, a meglevő piaci-gazdasági kapcsolatok leépültek. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa (KGST), a volt szocialista országok gazdasági együttműködési szervezete külpiacai gyakorlatilag összeomlottak. Közben új piacok jöttek létre. A külkereskedelmet, ami korábban állami monopólium volt, liberalizálták, az export-import jog megszerzése immár nem ütközött adminisztratív akadályokba. A változások nyomán a magánszektor gyorsan fejlődött. Az alacsony belépési korlátok és a hiánygazdaság által felfűtött fizetőképes kereslet kedvező feltételeket biztosított a vállalkozni szándékozók számára. Az új szervezetek száma robbanásszerűen nőtt, amit a nagyvállalatok szétesése nyomán létrejövő kisvállalatok és a privatizáció tovább gyarapítottak (Laki 2001, Makó–Kuczi 2003). Számos külföldi szakmai piaci kapcsolattal rendelkező szakember és vállalati vezető is a cégalapítók körét szaporította. A privatizáció révén az erőforrásokhoz olcsón hozzá lehetett jutni (Salamonné Huszty 2006), igaz, hogy ugyanakkor ezek a kapacitások sokszor korszerűtlenek, idejétmúltak voltak.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p3 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p3)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p3)
A vállalatok számának növekedése jól látható az 1990-től rendelkezésre álló regisztrált vállalatok számának változásából. 1990-ben már több mint 454 000 vállalatot regisztráltak,1994-ben pedig ez a szám 1 millió fölé nőtt. Buzás, Kállay és Lengyel (2003, 25. o.) a kisvállalatok szemszögéből az alábbiakban foglalta össze az átmenet jellemzőit:
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p4 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p4)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__26/#m1107kgem_24_p4)
- Gyorsan növekvő számú vállalat, túlnyomó többségében mikrovállalat.
- A hiánygazdaság rövid idő alatt versenygazdasággá alakul.
- Nő a gazdaság nyitottsága, a külkereskedelem aránya a GDP-hez viszonyítva gyorsan emelkedik.
- A liberalizálódást támogató szabályozási környezetet az instabilitás, gyakori, akár jelentős változtatás jellemezi. Ez megnehezíti a vállalatok, főleg a kicsik alkalmazkodását.
- A visszaeső jövedelmek kompenzálása, a jóléti juttatások fenntartása miatt a jövedelemközpontosítás magas arányú.
- A kisvállalati szektor a sok új belépővel, tapasztalatlan vállalkozóval „felhígul”, minőségi mutatói romlanak. Magas a túlélésre képtelen, sem növekedni, sem megkapaszkodni nem képes vállalatok aránya.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
