2.2.2. A KISVÁLLALATOK DIFFERENCIÁLÓDÁSA, 1996-2004

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A talán kicsit túlerőltetett ütemű piacgazdasági átmenet nyomán csökkent a GDP és az állami adóbevételek is, ami a költségvetési egyensúly megbomlásához és fokozódó eladósodáshoz vezetett. A stabilizáció a sokat vitatott Bokros csomag révén valósult meg, amelynek súlyos mellékhatásai voltak. A fogyasztás az időszak elején visszaesett, ami különösen kedvezőtlenül érintette a hazai kisvállalatokat. A stabilizációs csomag egyik fontos része volt a külföldi tőkevonzás képességének növelése, amit a most már központosított privatizáció is elősegített. Az 1990-es évek második felétől egy stabil növekedési periódus vette a kezdetét (Lansbury és társai 1996, Csaba 2004). A külföldi működő tőkének (FDI) köszönhetően Magyarország gazdasági rekonstrukciójában a nagy, külföldi tulajdonú multinacionális vállalatok játszották a kulcsszerepet. Ezek a vállalatok modern menedzsmenttechnikákat, know-how-kat hoztak az országba, és lehetővé tették az új, külföldi piacokra lépést is. Ugyanakkor a külföldi tulajdon ilyen – még a többi kelet-európai országgal összehasonlítva is kiugró – mértékű hazai szerepvállalása hatására a magyar gazdaság a külpiaci változásoknak jelentős mértékben kiszolgáltatottá vált (Salamonné Huszty 2006).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az extenzív vállalkozásalapítási időszak az 1990-es évek közepére véget ért. Ekkorra a korábban az állami tulajdonú nagyvállalatok által dominált gazdaságban meghatározóvá váltak a kisvállalatok. A kezdeti vállalkozói eufória és a gyors meggazdagodás reménye azonban néhány év alatt elszállt, ahogyan a hiánytermékek és szolgáltatások piacai telítődtek. A verseny fokozódásához a külpiaci nyitás és a külföldi tulajdonú, jellemzően nagyobb és jobban menedzselt, tőkeerősebb szervezetek, multinacionális vállalatok is hozzájárultak (Szerb és társai 2014). A pozitív változások közé tartozott, hogy az egyensúlyteremtő intézkedések következtében kialakult kedvezőbb, makrogazdasági közeg stabilizációs hatást fejtett ki, a háztartások fogyasztása is növekedni kezdett. Ez azonban együtt járt a verseny fokozódásával, mind az import, mind a külföldi tulajdonú hazai vállalatok oldaláról (Buzás–Kállay–Lengyel 2003).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Erre az időszakra esik az első komplex MKKV-fejlesztési stratégia, a Széchenyi Terv (2000–2002), későbbiekben pedig a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program (2002-től), amelyben megjelentek a kisvállalatok fejlesztésének, versenyképességének fokozását szolgáló elképzelések. Az eszközök között szándékaiban már ekkor domináltak a visszatérítés nélküli pályázati források (Kállay 2002).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az ellentmondásos folyamatok hatására megindult a kisvállalatok differenciálódása; a vállalatok egy része a növekedés útjára lépett, mások pedig a nagyvállalatok által szabadon hagyott piaci réseket igyekeztek kitölteni. Bár a komolyabb tőkeerejű szervezetek, társas vállalatok száma emelkedett, az egyéni vállalkozások, alkalmazottal nem rendelkező, alacsony hatékonyságú szervezetek aránya nemzetközi viszonylatban is magas szinten stabilizálódott.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A működő vállalatok számáról 1999-től áll rendelkezésünkre adat. Ez a kategória sokkal megbízhatóbb és hasznosabb, mint a regisztrált vállalatok száma, amely számos nem működő és olyan marginális jelentőségű vállalatot tartalmaz, mint a vállalkozói igazolvánnyal nem rendelkező egyéni vállalkozások. A 2.3. táblázat az 1999 és 2004 közötti időszakban mutatja a regisztrált vállalatok számát a különböző mérettartományokban.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

2.3. táblázat. A működő vállalatok száma Magyarországon a különböző mérettartományokban 1999–2004 között
Létszám-kategóriák
1999
2000
2001
2002
2003
2004
1–4 fő
516 553
558 240
578 136
625 481
629 596
633 914
5–9 fő
32 659
34 620
35 205
35 469
37 504
39 613
10–19 fő
15 652
16 407
16 656
16 910
17 530
18 170
20– 49 fő
9 034
9 442
9 501
9 919
10 252
10 636
50–249 fő
5 371
5 350
5 337
5 006
5 015
5 028
250 fő és felette
1 093
1 088
1 046
1 003
958
946
Vállalatok összesen
580 362
625 147
645 881
693 788
700 855
708 307
Forrás: KSH, STADAT alapján
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Mint látható, a működő vállalatok száma 1999 és 2004 között mintegy 128 ezerrel, 22%-kal nőtt. Viszont ezen belül a legnagyobb növekedés az 1–4 és az 5–9 fős kategóriában volt. Kisebb mértékben emelkedett a 10–19 és a 20–49 fős szervezetek száma is. Az 1990-es évek végétől láthatóan megindult a nagyvállalatok és a közepes méretű szervezetek számának abszolút csökkenése. Az átalakulások nem a korábban alapított vállalatok és a nagyobb méretű vállalatok megerősödésével jártak együtt, hanem a legtermelékenyebb közép- és nagyvállalatok száma és aránya esett vissza. Kialakult az az elaprózódott vállalati méretstruktúra, amit leginkább a „túl sok túl kicsi cég” kitétellel lehetne leírni. Az optimálisnak tekintett, piramis alakú vállalati méretstruktúra felsőbb szintjei ugyanakkor alulfejletteknek bizonyultak (Nyers–Szabó 2003).
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave