2.2.3. AZ EURÓPAI UNIÓS CSATLAKOZÁS ÉS A VÁLSÁGÉVEK: 2004–20131
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p1 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p1)
Az EU-s csatlakozástól a 2008-as válság és válságkezelés lezárása önmagában is több időszakot foglal magába. Ami azonban közös pont a kisvállalatok szempontjából, az a turbulens változások, amelyek kihívások elé állították a kisvállalatokat is.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p2 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p2)
Magyarország 2004. május 1-én lépett be az Európai Unióba. A korábbi években jórészt lezajlott az EU-s jogrendszerrel történő harmonizáció, de a csatlakozással nem csupán a piacok, hanem az EU pénzügyi alapjai is megnyíltak Magyarország számára. A Magyarország számára allokált európai uniós transzferek 2004–2006 között 2,7 milliárd, 2007–2013 között pedig 11,7 milliárd euróra rúgtak. Ugyanakkor a csatlakozással egy időben megindult Magyarországgal szemben a túlzott deficit miatti eljárás az expanzív költségvetési politika miatt, ami csak 2013-ban zárult le.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p3 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p3)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p3)
A 2006–2007-es éveket a költségvetési kiigazítási törekvések jellemezték, így a 2008-as gazdasági válság már egy visszaesőben levő gazdaságot sújtott (Losoncz 2014). A kisvállalatok számára ez az időszak a változó, leginkább romló külső feltételek közötti lavírozást jelentette. Az Európai Unióhoz történő csatlakozás ugyan új lehetőségeket nyújtott a hazai vállalatoknak, azonban a közös piac jelentette előnyöket a kisvállalatok jelentős része nem tudta kihasználni. Ráadásul a külföldi vállalatok fokozott hazai megjelenése és az import tovább fokozta a versenynyomást. A költségvetési egyensúlyteremtő lépések és a válság is a belső kereslet és a beruházások csökkenésével járt, amit tovább fokozott a 2008-ban kitörő, globálissá szélesedő válság. A kisvállalatok nehézségeit a lánctartozás okozta likviditási problémák, a drasztikusan visszaeső és szigorodó hitelfelvételi lehetőségek és a pénzpiaci nehézségek tovább mélyítették (Szabó–Farkas 2011).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p4 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p4)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p4)
A 2010-ben hivatalba lépő Orbán-kormány először jelentős lazításokat hajtott végre az adórendszerben – egykulcsos személyi jövedelemadó, a családi adókedvezmény, a társasági nyereségadó kulcsának csökkentése, a kisvállalatok kedvezményes adózási formáinak bevezetése (Surányi 2014), amelyek javították a vállalati szféra pozícióit. Ugyanakkor az egyensúly megteremtéséhez szükség volt az állami kiadások mérséklésére is, ami a háztartások jelentős részének jövedelmét, állami támogatását, fogyasztását mérséklő megszorító intézkedéseket jelentett (Voszka 2011). A belső kereslet további visszaesése elsősorban a kisebb méretű szervezetek számára bizonyult kedvezőtlennek. A hátrányos tendenciák jól láthatók a működő vállalatok számának alakulásában is, ahol az időszak egészét a működő vállalatok számának visszaesése jellemzi (2.4. táblázat).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_table_8 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_table_8)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_table_8)
2.4. táblázat. A működő új és megszűnt vállalatok száma Magyarországon a különböző mérettartományokban 2005–2013 között
Létszám-kategóriák |
2005 | 2006 | 2007 | 2008 | 2009 | 2010 | 2011 | 2012 | 2013 |
1–4 fő | 631 831 | 621 682 |
613 649 | 626 811 | 620 029 | 626 631 | 620 333 | 575 476 | 572 308 |
5–9 fő | 40 514 | 41 143 |
39 954 | 39 560 | 37 073 | 37 857 | 37 977 | 37 765 | 36 909 |
10–19 fő | 18 648 | 19 036 |
18 461 | 18 853 | 17 202 | 18 067 | 18 074 | 17 312 | 16 732 |
20–49 fő | 10 859 | 10 352 |
9 982 | 10 073 | 9 076 | 8 613 | 8 483 | 8 690 | 8 839 |
50–249 fő | 4 980 | 5 010 |
5 088 | 5 157 | 4 746 | 4 640 | 4 643 | 4 578 | 4 515 |
250 fő és felette | 924 | 923 | 924 | 954 | 870 | 872 | 865 | 871 | 871 |
Vállalat összesen | 707 756 | 698 146 | 688 058 | 701 408 | 688 996 | 696 680 | 690 375 | 644 692 | 640 174 |
Új vállalatok száma | 63 598 | 59 797 | 60 968 | 71 334 | 63 110 | 69 935 | 68 804 | 56 683 | 66 024 |
Megszűnt vállalatok száma | 73 715 | 66 701 | 65 038 | 72 669 | 63 566 | 74 444 | 95 770 | 73 862 | 56 487 |
Vállalatok hároméves túlélési rátája |
57,1% | 54,7% | 53,5% | 53,7% | 53,0% | 52,1% | 51,0% | 47,4% |
Forrás: KSH, STADAT alapján
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p7 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p7)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p7)
2005-től 2013-ig majd 10%-kal, közel 708 ezerről 640 ezerre csökkent a működő vállalatok száma. Az egyes mérettartományokat nézve a legkisebb visszaesés a nagyvállalatok (8%) és a 10–19 főt foglalkoztató kisvállalatok (8%) körében volt. Ezzel egyidőben a 20–49 fős kisvállalatok száma 17%-kal mérséklődött. Ez a dinamika jól látható a megszűnő vállalatok számának emelkedésében is. A válság időszakában jellemzően megnő a cégalapítási kedv, ami ebben az esetben nem a prosperitás jele, hanem a munkahelyek megszűnése miatti kényszer következménye. A visszaeső kereslet és a kényszervállalkozások számának növekedése fokozódó versenyt jelent. A kedvezőtlen folyamatok jól látszanak a szervezetek túlélési rátájának csökkenésében is. A vállalatok hároméves túlélési rátája azt mutatja, hogy a valódi új vállalatok hány százaléka működik az alakulását követő harmadik évben is. 2006 és 2013 között ez a túlélési ráta majd 10%-kal visszaesett, ami a vállalati működés fokozódó kockázataira utal.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p8 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p8)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p8)
Az EU-s Strukturális Alapok forrásai ugyan már 2004-ben megnyíltak Magyarország számára, de az első teljes tervezési periódus a 2007–2013-as periódus volt. Ebben az időszakban az EU strukturális és Kohéziós alapjaiból az Új Magyarország Fejlesztési Terv (UMFT) alapján hét regionális Operatív Program és nyolc szektorális Operatív Program keretében 29 milliárd eurós támogatáshoz jutott Magyarország. A vállalatok, így az MKKV-szektor vállalatai számara is az elsődleges pénzforrás a Gazdaságfejlesztési Operatív Program (GOP) volt, amely az EU-támogatások mintegy 11,4%-a felett rendelkezett. A GOP négy prioritása közül másodikként szerepelt „A vállalkozások (kiemelten az MKKV-k) komplex fejlesztése”, 1,3 milliárd eurót meghaladó összegben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p9 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p9)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p9)
Figyelemre méltó, hogy az MKKV-szektor viszonylagos elmaradottsága annak ellenére folytatódott, hogy kisvállalataink jelentős támogatáshoz jutottak. Kállay (2014) szerint Magyarország a 2007–2013-as időszakban az EU-átlag 2,7-szeresét költötte el gazdaságfejlesztésre, ami messze nem áll arányban sem a munkahelyteremtéssel (ami csökkent), sem pedig a gazdasági növekedésben elért eredményekkel. A 2007–2013-as évek EU-forrásfelhasználás hatásait vizsgálva Balás és társai (2015) a pozitív hatások közül inkább a rövid távú, keresleti hatásokat tudták azonosítani, a hosszú távú, kínálati hatások marginálisnak bizonyultak. Az MKKV-k technológiai fejlesztését támogató projektek hatásvizsgálata szerint „[…] a minta reprezentatív vállalata esetében 2006 és 2011 közötti időszakban csökkent a foglalkoztatotti létszám (-20%), a nettó árbevétel, a tárgyieszköz-állomány (-13,4%), és romlott az üzemi eredmény, a hozzáadott érték, illetve a nyereségesség […] amellett, hogy […] javult néhány hatékonysági mutató” (Pályázatok hatásvizsgálata 2013, 6).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p10 (2024. 11. 04.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p10)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 04. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__28/#m1107kgem_26_p10)
Az EU-támogatások hét év alatti 2%-os hozzájárulása a gazdasági növekedéshez és a 81.000 fős, elsősorban rövid távú foglalkoztatottságemelkedés meglehetősen vérszegény, főleg, ha 9.200 milliárd forintos kiadási oldallal állítjuk szembe. Az EU-támogatások láthatóan csak részben voltak képesek kompenzálni a makrogazdasági egyensúlyteremtés és a 2008-ban kezdődött világgazdasági válság keresletcsökkentő hatásait, az MKKV-szektorban pedig 2003-ban pontosan ugyanannyi alkalmazott volt, mint 2013-ban. 2008-hoz képest viszont az MKKV-foglalkoztatás mintegy 5.300 fős mínuszos egyenleget mutat. A hozzáadott érték pedig 2013-ban is a 2008-as szint nagyjából 90%-ára rúgott. Igaz, itt is voltak olyan ágazatok (pl. informatika), ahol jelentős javulás következett be (SBA 2014).
1 2004 több tekintetben is fontos referenciaév, ezért szerepeltetjük az adatokat mindkét időszakban.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
