Ebben a fejezetben bemutattuk a kisvállalatok helyének és szerepének változását az 1960-as évektől egészen napjainkig. Az 1960–1970-es években a kisvállalatokat gazdaságilag hatékonytalan, ugyanakkor a demokratikus társadalmi fejlődés szempontjából fontos szervezeti formának tekintették, amelyeket támogatni kell a versenyhátrány mérséklése érdekében. Az 1980-as években ez a felfogás gyökeresen megváltozott, ahogyan újabb adatok és elemzések láttak napvilágot. Kiderült, hogy a kisvállalatok mind a munkahelyteremtés, mind az innováció és a gazdasági növekedés fontos, meghatározó szereplői. A külső körülmények, a piaci turbulencia fokozódása, az új technológiák térnyerése, a szolgáltatási szektor előtérbe kerülése, a növekvő kereslet, a nagyvállalatok szervezeti változásai is a kisvállalati szervezeti formát támogatták. A kormányok fokozott figyelmet fordítottak a kisvállalatok támogatására, fejlődésük elősegítésére. Az 1990-es évektől a kisvállalati kutatások az MKKV-szektor sokféleségéről szóltak. Ameddig a kisvállalatok jelentős része alacsony termelékenységű, nem növekszik, nem innovál, továbbképzésre alig költ, addig ebből a körből kerülnek ki a gyors növekedésű gazellák, amelyek az új munkahelyteremtés fontos szereplői, és az új, áttörő technológiai újdonságok egy jó része is. Folytatódik a kisvállalati politikák differenciáltsága, amelyek inkább figyelembe veszik a kisvállalatok eltérő vonásait és igényeit is. A 2010-es éveket a fokozódó globalizáció és a digitalizáció vezérelte újabb ipari forradalom jellemezte. A digitális technológiák robbanásszerű elterjedése, a szervezeti változások, főleg a platformizáció, új lehetőségeket nyújtottak, ugyanakkor jelentős kihívásokat is támasztottak a kisebb méretű szervezetek irányába. A kisvállalatok fejlődésében a vállalkozás, a vállalkozói, folyamatosan megújuló vállalat felfogása vált meghatározóvá. A kisvállalati támogató politika széttagoltsága a fejlett világ országaiban csökkent, ahogyan a vállalkozói ökoszisztémák kerültek a figyelem középpontjába. A másik fontos változás a helyi, regionális, városagglomerációs szintű politikák előretörését mutatja az országos szintű felfogással szemben.