A 3.5. táblázat a KSH adatai alapján tartalmazza a különböző mérettartományokba tartozó vállalatok összesített adatait a COVID-válság előtti, 2019-es évben. Cégszám szerint a magyar MKKV-szektor teszi ki a vállalatok 99,9%-át, alkalmazza a munkaerő 72,2%-át. Ugyanakkor kontribúciójuk a hozzáadott érték alapján 58,2%, az export alapján pedig 32,1%. A 3.5. táblázatból is jól látható, hogy a kisebb méretű vállalatok teljesítménymutatói lényegesen elmaradnak a nagyobb méretű szervezetektől még az MKKV-kategórián belül is, a nagyvállalatokkal összehasonlítva pedig még inkább. Az 1 fős szervezetek esetében az adatok nem biztos, hogy pontosak, hiszen itt valószínűsíthetően magas a részfoglalkoztatású vállalatok száma. De a 2–9 főt foglalkoztató mikrovállalatok és a nagyvállalatok között is több mint kétszeres az eltérés az egy főre jutó hozzáadott érték alapján, a különbségek pedig a vállalatméret növekedésével csökkennek. Látható, hogy a termelékenységbéli különbségek egyik fő oka a vállalati méret maga, és ahol túl sok kis méretű szervezet van, ott alacsony a hatékonyság. Ez ellene mond annak, hogy a kis méretű, önfoglalkoztató szervezetek alapítását kellene ösztönözni, sokkal hasznosabb a növekedést támogatni.

A különböző vállalati teljesítményeket persze lehet önmagukban is értékelni, azonban célravezetőbb, ha azokat más országok vállalatainak hasonló mutatóival vetjük össze. Az EU SBA-mutatói 2008-tól kezdve állnak rendelkezésünkre, éves bontásban. A legutóbbi adatszolgáltatás még a 2021-es évre is tartalmaz adatokat, igaz, hogy azok becsült értékek. Meg kell jegyeznünk, hogy az EU működő vállalatkategóriája eltér a KSH által jelentett működő vállalatkategóriától. A legfontosabb eltérés, hogy az EU az általa versenyszférának tartott működési területekre fókuszál, és a pénzügyi, az oktatási és az egészségügyi szektorba tartozó vállalatokkal nem számol.

A 3.6. táblázatból a vállalatok száma alapján látható, hogy Magyarországon mindössze 1,3%-kal több mikrovállalat található az EU átlagához képest. Szám szerint viszont ez azt jelenti, hogy Magyarországon az EU átlagához képest mintegy 7600-zal több mikroméretű vállalat van. A többi mérettartományban jelentősebb az elmaradás: az EU átlagos méretstruktúrájához hasonlítva nagyjából 6500 kisvállalatra, 900 közepes méretű vállalatra és 200 nagyvállalatra lenne szükségünk. Ausztriában például majd feleannyi társaság létezik, mint Magyarországon, de 5200 a középvállalatok és 1160 a nagyvállalatok száma. Csehországban ugyan több mint egymillió vállalat található, de 6500 feletti középvállalat és majd 1500 nagyvállalat működik. A 3.6. táblázatban az is látható, hogy a magyar szervezetek, a középvállalatokat kivéve, minden mérettartományban valamivel kisebbek, mint az EU-átlag hasonló méretkategóriába tartozó vállalatai. A legnagyobb a különbség a nagyvállalatok esetében, ahol egy EU-s átlagos vállalat nagyjából 100-zal több foglalkoztatottal működik.