4.2.2. KOMPARATÍV VERSENYKÉPESSÉG
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p1)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p1)
A Smith által lefektetett alapokat felhasználva az elképzelést David Ricardo fejlesztette tovább (1817). A politikai gazdaságtan és az adózás alapelvei című művében mutatta be a komparatív előnyök elméletét. Véleménye szerint a megtermelt javak ára függ az előállításukhoz szükséges tőke- és munkaráfordítás relatív nagyságától, így a gazdasági szereplők törekszenek az erőforrások hatékony felhasználására, ennek következtében érdemes specializálódniuk. Ez viszont azt jelenti, hogy egy ország akkor is be tud csatlakozni a nemzetközi kereskedelembe, ha abszolút előnye egyetlen termék vonatkozásában sincs, csupán relatív előnye van a partnerországgal szemben. A szabadkereskedelem így – Ricardo szerint – minden részt vevő ország számára hasznos (Ricardo 1817).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p2)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p2)
Heckscher és Ohlin a 20. század elején továbbfejlesztette Ricardo elméletét. Nézetük szerint a komparatív előny a nemzetek tényezőellátottsági különbségeire vezethető vissza. Az országok azon áruk előállítására és exportálására specializálódnak, amelyek a helyi, bőségesen rendelkezésre álló termelési tényezőkre épülnek. A viszonylag magas tőkével rendelkező országok tőkeintenzív árucikkeket exportálnak, míg a munkaerővel jobban ellátott országok munkaigényes árukkal kereskednek (Davis 1995, Siudek–Zawojska 2014).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p3)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p3)
A 20. század végén – a fentebb ismertetett komparatív elképzelésre alapozva – Paul Krugman is kifejlesztette a saját versenyképességi megközelítését. Krugman (1990) tökéletlen piacok elmélete szerint a kevés számú versenytárs – az oligopolisták – versenyében a vállalatok monopolelőnyök megszerzésére törekednek, méghozzá a termékek és a technológia fejlesztésére irányuló kutatás-fejlesztési innovációs erőfeszítések által. Az elérhető monopolelőnyök Krugman szerint átmenetiek és a termékéletciklus bevezetési és növekedési szakaszában jelentkeznek. Krugman tagadja, hogy az országok között a „versenyképességi küzdelemben” csak nyertesek, illetve vesztesek lehetnek. Nézete szerint, a komparatív előnyök alapján specializálódott országok/régiók a termelékenység javulása és a köztük lévő kereskedelem alapján mind nyertes pozícióba kerülhetnek.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szerb László–Rideg András (szerk.) (2023): Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789634549062 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szerb László, Rideg András, szerk. 2023. Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p4)
APA
Szerb L., Rideg A. (szerk.) (2023). Kisvállalati gazdaságtan és menedzsment. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789634549062. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1107kgem__56/#m1107kgem_54_p4)
Krugman a területi versenyképességgel kapcsolatban is megfogalmazta nézeteit. Véleménye szerint a centripetális és a centrifugális erők1 működése által Pareto-hatékony2 térbeli egyensúly alakul ki, tehát értelmetlen területi versenyről vagy versenyképességről beszélni, a verseny vállalati szinten létezik (Krugman 1994, Lengyel 2003). Mivel a spontán piaci folyamatok alakítják a régiók közötti termelékenységek alakulását, így csak a térbeli specializáció, az agglomerációs hatások és a klaszteresedés3 eltérő szintjeinek (exogén tényezők) köszönhetően alakulnak ki a termelékenység regionális eltérései (Lengyel 2003).
2 Pareto-hatékonyság esetében a gazdasági szereplők közötti javak eloszlását nem tudjuk úgy változtatni, hogy az egyik szereplő jólétének növelésével a másik szereplő jólétét ne csökkentsük.
3 A klaszteresedés (fürtösödés) a vállalatcsoportosulás olyan formája, amelyet az egymással kapcsolatban lévő, adott iparágban tevékenykedő és egymáshoz fizikailag is közel fekvő vállalatok alkotnak.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
