5.2. A VÁLLALATIFORMA-VÁLASZTÁS SZEMPONTJAI

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az alapítás során felmerülő döntési helyzetek összefüggenek a vállalat finanszírozási döntéseivel. A külső finanszírozási források bevonására hatással van a vállalati szervezeti forma és a székhely kiválasztása is, melyek az alapítási, illetve a fix költségek felmerülésén keresztül hatnak a vállalat likviditására. Könnyen belátható, hogy a szükséges alapító tőke mértéke hatással lehet a bevonandó források körére, illetve más bevonandó forrási mennyiségre van szükség saját ingatlanban való működés és bérelt ingatlan esetében. A szektor sajátosságai (például az alultőkésítettség, a likviditási problémák) miatt az adózási kérdések szintén nagy jelentőséggel bírnak a vállalatok hosszú távú működésének biztosítása során. Már az alapítást megelőzően alapvető fontosságú adózási döntéseket kell hoznia a vállalkozónak, amelyhez ismernie kell a különböző adónemek sajátosságait. Gondoljunk csak arra, hogy vannak olyan adónemek, amelyeket egyes társasági formák esetében nem lehet választani, így a velük járó lehetséges előnyök is elveszhetnek a gazdasági forma választásáról szóló döntés következtében. A következő gazdasági formák közül választhat, aki vállalkozni kíván Magyarországon: egyéni vállalkozás, egyéni cég, betéti társaság, közkereseti társaság, korlátolt felelősségű társaság, zártkörűen működő részvénytársaság (zrt.), nyilvánosan működő részvénytársaság (nyrt.). Az adózási döntések az alapítástól egészen a megszűnés pillanatáig elkísérik a vállalkozót. Ezen az úton elengedhetetlen, hogy a különböző adózási alternatívák között eligazodjon a vállalkozó, és ismerje a lehetőségeit. Emellett az adózási morál kihat más pénzügyi döntésekre is, például a banki hitelek hozzáférhetőségét korlátozza, ha a vállalat nem tud bemutatni arról igazolást, hogy nem rendelkezik adótartozással.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A társasági forma kiválasztása több szempontból is kritikus tényező. Egyrészt a tevékenység jellege (tőkeigényes vagy sem), a leendő vevői kör lehetséges elvárásai, a vállalkozói team igénye (egyedül vagy másokkal társulva alapítjuk a vállalatot), másrészt adózási szempontok is befolyásolják a választást. Az alábbiakban az 5.1. táblázat segítségével a vállalati formák sajátosságait és a felmerülő lehetséges adózási lehetőségeket tekintjük át.
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

5.1. táblázat. A vállalati szervezeti formák sajátosságai
Vállalati szervezeti
forma
Jellemző
Egyéni vállalkozás
Betéti társaság (Bt.), Közkereseti társaság (Kkt.), Egyéni cég
Korlátolt felelősségű társaság (Kft.)
Részvénytársaság (Zrt./Nyrt.)
Alapítás
egyszerű, Ügyfélkapuval online
alapító okirat, Cégbírósági bejegyzés szükséges
Felelősség
korlátlan
korlátolt
Kötelező vagyoni hozzájárulás
nincs
3 millió Ft
Zrt. esetén min. 5 millió Ft; Nyrt. min. 20 millió Ft
Könyvvezetés módja
egyszeres
kettős könyvvitel
Szüneteltethető?
igen
nem
Milyen adónemben adózhat?
személyi jövedelemadó (röviden: SZJA)
kisadózó vállalkozások tételes adója (röviden: KATA)
kisvállalati adó (röviden: KIVA)
társasági adó (röviden: TAO)
Forrás: saját szerkesztés
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az 5.1. táblázatból láthatjuk, hogy az egyes vállalati szervezeti formákat nemcsak a cégjogi keretek határozzák meg, de az adózási lehetőségeinket is lehatárolják, ezért az alapítás során nagy hangsúlyt kell fektetnünk a társaságiforma-választás hosszú távú hatásaira. Tekintsük át az egyes vállalkozási formák előnyeit és hátrányait:

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

  • Kevésbé tőkeigényes, kisebb forgalmú vállalkozások gyakran működnek egyéni vállalkozásokként, például fodrászok, kozmetikusok, festők, és más kisiparos vállalkozók, melynek legnagyobb előnye a könnyű alapítás, az olcsó és egyszerű vezetői szervezet, az olcsó fenntartás, az egyszerű adminisztráció és a szüneteltetés lehetősége (a szüneteltetés ideje alatt ugyanis nem kell adókat, járulékokat fizetni). Hátránya a korlátlan felelősség mellett (2009. évi CXV. törvény), hogy a partnerek szemében kevésbé tűnik komoly vállalkozásnak, emiatt kockázatosabbnak értékelhetik, mint a társas vállalkozási formákat (például a korlátolt felelősségű társaságot), így a pénzügyi forrásokhoz jutás lehetősége is korlátozottabb.
  • Az egyéni cég kevés előnye közé tartozik, hogy a magánszemélyes adószámtól teljesen elkülönül az egyéni cég adószáma, így lehetőség van rá, hogy a nem egyéni vállalkozóként folytatott tevékenységet (pl. ingatlan-bérbeadás) és a vállalkozói tevékenységet áfaalanyiság szempontjából elkülönítsük egymástól. Hátránya, hogy az egyéni cég, az egyéni vállalkozóhoz hasonlóan, korlátlanul felel a magánvagyonával a vállalkozás kötelezettségeiért (2009. évi CXV. törvény), ugyanakkor az adminisztrációs terhei jóval nagyobbak a kettős könyvvitel miatt, mint egy egyéni vállalkozónak.
  • A kkt. előnye, hogy nincs kötelező minimális vagyoni hozzájárulás. Ennek következtében azonban a kkt. tagjai a szervezet tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, ami jelentős kockázatot hordoz. A kkt. alapításához és üzemeltetéséhez legalább két személy szükséges, ha a kkt. tagjainak száma egy főre csökken, és a helyét nem sikerül betölteni, a társaságot meg kell szüntetni, vagy más társasági formába szükséges átalakítani.
  • A bt. előnye, hogy nincs kötelező minimális vagyoni hozzájárulás, több magánszemély is lehet beltag. Bt. jellemzően rövid idő alatt és viszonylag olcsón alapítható, vezetői szervezete egyszerű és olcsón fenntartható. Hátránya, hogy mindenképpen legalább két tag szükséges az alapításhoz, illetve a korlátlan felelősség a beltag(ok) részéről. Fontos megemlíteni, hogy a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény, továbbiakban: Ptk.) alapján természetes személynek egyidejűleg egy olyan jogviszonya lehet, ahol a felelőssége korlátlan, tehát a bt. beltagja egyéni vállalkozást nem alapíthat, és más bt. beltagja sem lehet.
  • A kft. alapítása és fenntartása a legköltségesebb, megszüntetése időigényes, ugyanakkor megkérdőjelezhetetlen előnye, hogy a vállalkozó csak a bevitt vagyon mértékéig felel a vállalkozás tartozásaiért. Emellett a kft. komolyabb elkötelezettséget sugall a vállalkozásunk felé, a vevők és partnerek szemében nagyobb presztízzsel, alacsonyabb kockázattal bír, így könnyebben juthatunk pénzügyi forrásokhoz is. Ezt a társasági formát választják, akik egyenrangú partnerekként közösen kívánnak vállalkozást alapítani, illetve a magas tőkeigényű vállalatok kedvelt működési formája.
  • A részvénytársasági formában való működés előnye, hogy a részvényesek hitelezőkkel szembeni felelőssége korlátozott, nem terjed ki a saját vagyonukra, az rt. kötelezettségeiért a részvény névértékéig kötelesek helytállni (Ptk.). A részvények forgathatóak, így ez a tulajdonosoktól leginkább független gazdálkodási forma. A tulajdonosok számára előnyt jelenthet az anonimitás, mivel csak az ötven százalékot meghaladó szavazati joggal rendelkező részvényest kell feltüntetni a cégjegyzékben. A működésére szigorú előírások vonatkoznak, így a külső partnerek szemében megbízhatóbbnak tűnik a vállalkozás, ezért a külső forráshoz jutás szempontjából ez a legelőnyösebb szervezeti forma. A hátránya, hogy ez a legmagasabb kezdőtőkével alapítható cégforma, illetve a nagy részvényesi szám miatt nehézkes az ügyvitele és a stratégiai döntéshozatal is, emellett a vezetői szervezete komoly apparátust igényel, amelynek költsége jelentős.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A fent ismertetett vállalkozási formák jellemzőit, az alapítani kívánt szervezet sajátosságait és saját körülményeinket, elvárásainkat, jövőbeli növekedési szándékunkat egyaránt figyelembe kell venni a működési forma kiválasztása során. Ha például a tevékenységi kör alacsony költségekkel jár, a bevételek várhatóan az aktuális értékhatár alatt maradnak, és megfelelünk a törvényi feltételeknek, akkor olyan gazdálkodási formát érdemes választani, ami lehetővé teszi a KATA szerinti adózást. Ha a vállalkozás növekedését tervezzük, várhatóan a magasabb létszám-kategóriában működik hosszú távon a vállalat, akkor érdemes a korlátolt felelősség valamely formája mellett dönteni. Ha nincs magas kezdőtőkénk, de szeretnénk, hogy a személyünktől függetlenül, gazdasági társaságként működjön a szervezet, akkor a betéti társaság alapítása lehet a megfelelő döntés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A másik, alapításkor felmerülő döntés a székhelyválasztás problémája. Azon túlmenően, hogy a költségmegfontolásokat (bérlés vagy vásárlás; ipari park vagy belváros), a partnerek elhelyezkedését (az alapanyag, a szállítók és a munkaerő elérhetőségét és költségét, valamint a fogyasztók számát, koncentráltságát és fizetőképességét), az infrastruktúrát, a későbbi terjeszkedés lehetőségét szem előtt tarjuk, a helyi adófizetési kötelezettségekről sem szabad megfeledkeznünk, mert ezek fix terhet jelentenek a jövőben. Többek között a helyi iparűzési adó (röviden: HIPA) mértékéről érdemes tájékozódni, mielőtt kiválasztjuk a székhelyül szolgáló települést, ugyanis a HIPA eltérő mértékű lehet településenként (1990. évi C. törvény).
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave