Ádám Zoltán, Németh András Olivér (szerk.)

Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások

Tanulmányok Bod Péter Ákos tiszteletére


Martin József Péter: Erőforrás-újraelosztás a bankszektorban – Három bank útja a külföldi leányvállalatoktól a haveri tulajdonlásig az Orbán-rendszerben

A 2010 után kiépült Orbán-rendszer működésének egyik legfőbb jellemzője a gazdasági erőforrások újraosztása, a kormányközeli körök és a lojális szereplők megjutalmazása. Ennek érdekében az államhatalom korlátozza a piaci, érdemalapú versenyt, és az érvényesülés útjának a járadékvadászatot jelöli ki. És bár túlzás azt állítani, hogy a gazdaság egészét ez a szemlélet határozza meg, számos olyan ágazat létezik, ahová a Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) hatékonyan türemkedik be, aláásva ezzel a piaci viszonyokat. Ilyen a bankszektor is, amellyel kapcsolatban maga Orbán Viktor kormányfő jelentette ki 2010 után, hogy legalább ötven százalékra akarja növelni az ágazatban a hazai tulajdonosi arányt. Később kiderült, hogy nem elsősorban az állami tulajdon növelése volt a cél, hanem – az átmeneti államosításokat követő lépésként – a formálisan magángazdasági, ám a politikai elittel szimbiózisban működő szereplők helyzetbe hozása. A 2010 után kiépült magyarországi haveri államkapitalizmusban – szemben a liberális piacgazdasággal – számos területen elmosódik a határ a köz- és magánérdekek között. Ebben a cikkben három kereskedelmi bank – az MKB Bank, a Budapest Bank és a Takarékbank – állami tulajdonba vételének és újramagánosításának történetét vázoljuk fel, kiemelve az erőforrások újraosztásának ágas-bogas, szándékoltan átláthatatlan és „jogászkodások” sorozatát bemutató folyamatát.1

Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 936 9

Bod Péter Ákos munkássága előtt tisztelgő kötetünk: körkép és kórkép. Bő harminc évvel a rendszerváltozás után a korszak egyik legjelentősebb magyar gazdaságpolitikus-közgazdászának tiszteletére rendezett konferencia és a belőle született gyűjteményes kötet kapcsán ezeket a gondolatokat tartotta fontosnak 22 magyar kortárs szerző papírra vetni. Ez a válogatás, mint minden hasonló gyűjteményes munka, részben önkényes, részben számos esetlegességtől terhes. Ezekkel együtt is elmond azonban valamit a korról, amiben született, és amiben a szerzők az ünnepelt kortársaiként szakmai pályafutásukat űzik. Kihagyott felzárkózási lehetőségek, elmaradt uniós gazdaság-integrációs lépések, méltánytalanul alulértékelt gazdaság- és társadalompolitikai megfontolások, populista közpolitikák, korrupt újraelosztási technikák és gyengén teljesítő intézmények – sok más kortárs társadalomtudományos munkához hasonlóan ennek a kötetnek is ezek és az ehhez hasonló problémák jelentik a domináns témáit. A talán emiatt érzett keserűség azonban csak az egyik lehetséges reakció, amit a kötet kiválthat az olvasóból. A másik a bizakodás: mindaddig, ameddig a tudomány művelői képesek kritikusan szemlélni a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokat, és ameddig kritikájukat szabadon a szakmai és a laikus közvélemény elé tárhatják, nincs minden elveszve. Pontosabban, amíg a kritikai diskurzus tart, semmi nincs végérvényesen elveszve. Addig van esély a közpolitikákon és az általuk befolyásolt gazdasági feltételeken javítani, újragondolni a fejlődéshez elkerülhetetlenül szükséges intézkedéseket, és tanulni a múlt hibáiból.

Hivatkozás: https://mersz.hu/adam-nemeth-gazdasagi-rendszerek-es-rendszervaltozasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave