Ádám Zoltán, Németh András Olivér (szerk.)

Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások

Tanulmányok Bod Péter Ákos tiszteletére


Bevezetés

Az euró bevezetése Magyarország számára az EU-csatlakozási szerződésben aláírt kötelezettség, melynek azonban nincs konkrét határideje. A magyar politika a bevezetést ennek megfelelően nem is sieti el. A Pató Pál-mentalitást idéző döntés mellett természetesen mindig lehetséges közgazdasági érveket felsorakoztatni – a 2008-ban kitört pénzügyi válság előtt szokásos volt a maastrichti feltételek teljesítésének növekedési költségeire hivatkozni, hisz az infláció és a költségvetési hiány leszorítása egyaránt megszorításokat tesz szükségessé. A globális pénzügyi válságot követően felismerésre került, hogy az euró bevezetése önmagában nem biztosítja a pénzügyi stabilitást, és a bevezetés ellen szólt, hogy esetleg részt kell venni a mentőcsomagokban.1 A válság óta az euró támogatottsága jelentősen nőtt – a legutóbbi felmérés szerint a magyarok több mint kétharmada szeretné az euró bevezetését (Eurobarometer, 2021a, 20.). Erre már a politikának is reagálnia kellett. Az MNB meglátása szerint a magyarok még jelentősebb többsége a sikeres euróbevezetést szeretné leginkább, és ehhez olyan feltételek tartoznak, aminek teljesítésétől az ország még messze áll. Ilyen kritérium az EU-átlaghoz viszonyított reálgazdasági konvergencia (GDP, bérek) 90%-os szintje, amely alatt az MNB szerint nem lehet feladni az önálló monetáris politika eszközét a felzárkózás segítésében (Beke, 2021). Ebben a tanulmányban ez utóbbi érvet fogom megvizsgálni egy sajátos szemszögből: mit nyújtott a magyar gazdaság számára a forint megőrzése az elmúlt 20 évben?

Gazdasági rendszerek és rendszerváltozások

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 936 9

Bod Péter Ákos munkássága előtt tisztelgő kötetünk: körkép és kórkép. Bő harminc évvel a rendszerváltozás után a korszak egyik legjelentősebb magyar gazdaságpolitikus-közgazdászának tiszteletére rendezett konferencia és a belőle született gyűjteményes kötet kapcsán ezeket a gondolatokat tartotta fontosnak 22 magyar kortárs szerző papírra vetni. Ez a válogatás, mint minden hasonló gyűjteményes munka, részben önkényes, részben számos esetlegességtől terhes. Ezekkel együtt is elmond azonban valamit a korról, amiben született, és amiben a szerzők az ünnepelt kortársaiként szakmai pályafutásukat űzik. Kihagyott felzárkózási lehetőségek, elmaradt uniós gazdaság-integrációs lépések, méltánytalanul alulértékelt gazdaság- és társadalompolitikai megfontolások, populista közpolitikák, korrupt újraelosztási technikák és gyengén teljesítő intézmények – sok más kortárs társadalomtudományos munkához hasonlóan ennek a kötetnek is ezek és az ehhez hasonló problémák jelentik a domináns témáit. A talán emiatt érzett keserűség azonban csak az egyik lehetséges reakció, amit a kötet kiválthat az olvasóból. A másik a bizakodás: mindaddig, ameddig a tudomány művelői képesek kritikusan szemlélni a társadalmi, gazdasági és politikai folyamatokat, és ameddig kritikájukat szabadon a szakmai és a laikus közvélemény elé tárhatják, nincs minden elveszve. Pontosabban, amíg a kritikai diskurzus tart, semmi nincs végérvényesen elveszve. Addig van esély a közpolitikákon és az általuk befolyásolt gazdasági feltételeken javítani, újragondolni a fejlődéshez elkerülhetetlenül szükséges intézkedéseket, és tanulni a múlt hibáiból.

Hivatkozás: https://mersz.hu/adam-nemeth-gazdasagi-rendszerek-es-rendszervaltozasok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave