Oross Dániel

Demokratikus innovációk és a magyar pártok


A közvetlen demokrácia intézményei Magyarországon

A népszavazásról és a népi kezdeményezésről a rendszerváltás idején elfogadott 1989. évi XVII. törvény rendelkezett, amely 2014-ig volt hatályban. A törvény értelmében országos népszavazást a köztársasági elnök, a kormány, az országgyűlési képviselők egyharmada vagy 100 000 választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés rendelhetett el, míg 200 000 választópolgár kezdeményezésére az országgyűlés köteles volt elrendelni az ügydöntő (azaz az országgyűlésre nézve kötelező erejű) népszavazást. Érvényes a népszavazás, ha az összes választópolgár legalább fele érvényesen szavazott (ezt a rendelkezést az 1997-es NATO-népszavazás előtt a parlament megváltoztatta, a választási jegyzékben szereplők 25%-ára csökkentve azt) és eredményes, ha az érvényesen szavazók több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Országos népi kezdeményezést legalább 50 000 választópolgár nyújthatott be, az országos népi kezdeményezésben megfogalmazott kérdést az országgyűlés köteles volt megtárgyalni. Népi kezdeményezés útján a képviselő-testület elé terjeszthető volt minden olyan ügy, amelynek eldöntése a képviselő-testület hatáskörébe tartozik. A törvény a helyi népszavazást és népi kezdeményezést is az önkormányzás kivételes módjaként definiálta a helyi társadalmak életét alapvetően befolyásoló kérdések esetén.

Demokratikus innovációk és a magyar pártok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 975 8

A képviseleti demokrácia válságára adott válaszként világszerte számos részvételi program és tanácskozási (deliberatív) fórum jött létre. A demokratikus innovációk kutatása olyan sikeresen megvalósított gyakorlatokra, módszerekre fókuszál, amelynek célja a demokratikus kormányzat és a politika struktúráinak, folyamatainak megváltoztatása azok javítása érdekében.

Jóllehet a demokratikus intézmények reformját célzó javaslatok különféle formákat öltenek a választási rendszer megváltoztatástól, a hatalom decentralizálásán át a közvetlen demokratikus eszközök fejlesztéséig, a politikai elit és az állampolgárok támogatásának mértéke kulcsfontosságú tényező annak megértésében, hogy egyes reformkísérletek miért sikeresek, míg mások miért maradnak papíron. Ebből adódóan a magyar állampolgárok demokratikus innovációkról kialakult attitűdjei mellett könyvemben magyar politikusok véleményét is részletekbe menően ismertetem. A kötet célja annak bemutatása, miért döntenek a világ mind több pontján úgy megválasztott politikusok, hogy demokratikus innovációk bevezetésével beleszólást adnak az állampolgároknak egyes politikai folyamatok alakításába. A kötet a demokratikus innovációkról magyar nyelven rendelkezésre álló ismeretanyag bővítése érdekében mintegy négy év kutatómunkáját összegzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/oross-demokratikus-innovaciok-es-a-magyar-partok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave