Oross Dániel

Demokratikus innovációk és a magyar pártok


Közösségi klímagyűlések

A közösségi gyűlések olyan deliberatív demokratikus eljárások, amelyekben véletlenszerűen kiválasztott állampolgárok vesznek részt, hogy közösen megvitassanak egy közérdekű kérdést. Az 1980-as években a politikai rendszer peremén születtek, és a 2000-es években kaptak nagyobb figyelmet (Caluwaerts–Reuchamps, 2015; Grönlund és mtsai, 2014). A közösségi gyűlések célja, hogy ajánlásokat tegyenek a politikai vezetőknek, és bemutassák, hogyan követhet a döntéshozatal egy olyan átfogó vitafolyamatot, amely minden szempontot gondosan mérlegel a bizonyítékok fényében. Például a választási reformokkal foglalkozó kanadai közösségi gyűlések regionális és nemzeti szinten közvetlenül ajánlásokat fogalmaztak meg a nyilvánosság számára (Fournier, 2011). Hasonlóképpen, az ír gyűlések ajánlásokat fogalmaznak meg olyan polarizált alkotmányos kérdésekben, mint az azonos neműek házassága és az abortusz (Farrell és mtsai, 2018). Fokozatosan egyre több központi kormányzati intézmény veszi igénybe a közösségi gyűlést a döntéshozatali folyamatban. Egyes esetekben vannak kezdeményezések a közösségi gyűlések intézményesítésére különböző formákban. Például annak elkerülésére, hogy a politikusok kiválogassák a népszerű kérdéseket és ajánlásokat (Landemore, 2020), egyes aktivisták radikális javaslatokat tettek egy véletlenszerűen kiválasztott állampolgárokból álló új kamara létrehozására a parlamentben (Gastil–Wright, 2019).

Demokratikus innovációk és a magyar pártok

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 975 8

A képviseleti demokrácia válságára adott válaszként világszerte számos részvételi program és tanácskozási (deliberatív) fórum jött létre. A demokratikus innovációk kutatása olyan sikeresen megvalósított gyakorlatokra, módszerekre fókuszál, amelynek célja a demokratikus kormányzat és a politika struktúráinak, folyamatainak megváltoztatása azok javítása érdekében.

Jóllehet a demokratikus intézmények reformját célzó javaslatok különféle formákat öltenek a választási rendszer megváltoztatástól, a hatalom decentralizálásán át a közvetlen demokratikus eszközök fejlesztéséig, a politikai elit és az állampolgárok támogatásának mértéke kulcsfontosságú tényező annak megértésében, hogy egyes reformkísérletek miért sikeresek, míg mások miért maradnak papíron. Ebből adódóan a magyar állampolgárok demokratikus innovációkról kialakult attitűdjei mellett könyvemben magyar politikusok véleményét is részletekbe menően ismertetem. A kötet célja annak bemutatása, miért döntenek a világ mind több pontján úgy megválasztott politikusok, hogy demokratikus innovációk bevezetésével beleszólást adnak az állampolgároknak egyes politikai folyamatok alakításába. A kötet a demokratikus innovációkról magyar nyelven rendelkezésre álló ismeretanyag bővítése érdekében mintegy négy év kutatómunkáját összegzi.

Hivatkozás: https://mersz.hu/oross-demokratikus-innovaciok-es-a-magyar-partok//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave