Gyimesi Timea

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Deleuze, Guattari és a pragmatista fordulat

Gilles Deleuze japán fordítójának, Uno Kuniichinek írt egyik levelében1 összegzi azt a pragmatista nyelvfilozófiát, amit korábban a Mille plateaux 4. „A Nyelvészet posztulátumai” című fennsíkja fejt ki részletesen.2 Az elrendeződés fogalma Deleuze–Guattari-féle értelmezésének áttekintéséhez tanulságos mindenekelőtt kitérni a 4. fennsík címében, a sorszám mellett feltüntetett dátumra. Ahogy a Mille plateaux többi fennsíkja, úgy ez is egy, a többihez kronologikusan nem illeszkedő időbeli utalást tesz: 1923. november 20. A szövegből kiderül, hogy a dátum – mint „tiszta aktus”, „testetlen transzformáció”, „vezényszó” – az I. világháború utáni Németországban elszabaduló hiperinflációra vonatkozik. Azt a „döntési aktust” jelöli, amikor a „körülmények sajátos összeállásával” azonnali módon olyan „szemiotikai változás” következik be, amely átírja a monetáris, a járadékmárka földtulajdonra és anyagi javakra történt indexálásával pedig a gazdaság, a társadalom és a politika „testeit” is.

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 977 2

Irodalom

Egyéni hangú, a magyar irodalomtudomány palettáján saját színt képviselő könyvet tart a kezében az olvasó. Nem egyszerű tanulmánygyűjteményt, hanem tanulmányokból épülő, bármely irányban tovább írható, újabb tanulmányokkal kiegészíthető, nyitott szintézist. Gyimesi Timea a Deleuze-zel és Guattarival olvasni program jegyében, a 20. századi francia geofilozófia mély megértése nyomán, francia és magyar szerzőket olvas egymásra, és olyan szerte futó témákat képes egységben tárgyalni, mint az ember és a gép, az ökoton és az utópia, az episztemokritika, a téri fordulat, a figyelemökológia, az empátia és az ökokritika. Teszi mindezt annak a pragmatikai fordulatnak a jegyében és leírása mentén, amely alapjaiban változtatta meg az irodalommal való foglalkozás problémáit, diszciplináris közegét és nyelvét. Utóbbi abban a nagyon pontos és nagyon árnyalt fogalmazásmódban is megmutatkozik, ahogyan saját maga használja a nyelvet: mintha azt akarná példázni, hogy a nyelvi forma nem hordozza, hanem kihajtogatja a gondolatot. A pliszírozás tudománya. Teleológia helyett proceduális megismerés, haladás-elv helyett a metamorfózis alakváltozatai, a tudományos megismerés számára érzékelhetetlen, átmeneti létmódok érzékelhetővé válása: ebben az ismeretelméleti kontextusban az irodalom és a művészetek ismét kitüntetett helyre tehetnek szert a társadalmi (ön)megismerés folyamatában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyimesi-elmozdulasok-es-riturnaliak//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero