Gyimesi Timea

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban


A toussaint-i fényképezőgép

Simondon technikafilozófiája segítségünkre lehet annak értelmezésében, hogy milyen szerepet játszik a fényképezőgép Toussaint azonos című regényében, amely az 1985-ös A fürdőszoba által elindított „minimalista” regények sorába illik. Az új regényhez és kiváltképp Robbe-Grillet-nek1 A radírok vagy Rések című műveihez való kapcsolódása alapján azt gondolhatnánk, hogy a történet a valóságnak a lehető leghűségesebb módon történő rögzítésére szolgáló használati tárgy, a fényképezőgép körül fog kibontakozni, amely az elidegenedett technikai individuumot testesíti meg. A fényképezőgép azonban nem úgy jelenik meg a regényben, ahogy arra számítanánk, nem tölti be a cím által neki kiutalt központi helyet. Legalábbis nem úgy, ahogy azt elvárnánk. A fényképezőgép felbukkanása marginális, sőt véletlenszerű, váratlan történések sorozatának tudható be,2 és éppen emiatt funkcionál a környezetével együttműködő nyitott tárgyként, amely végeredményben lehetővé teszi, hogy rákérdezzünk, milyen szerepet játszik a fikció valóságunk megkonstruálásában, és fordítva. Paradox módon pontosan ezen egyszerű működése, és nem funkcionalitása által foglalhatja el a könyv borítóján lévő privilegizált helyet.

Elmozdulások és riturnáliák a kortárs francia és magyar irodalomban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 977 2

Egyéni hangú, a magyar irodalomtudomány palettáján saját színt képviselő könyvet tart a kezében az olvasó. Nem egyszerű tanulmánygyűjteményt, hanem tanulmányokból épülő, bármely irányban tovább írható, újabb tanulmányokkal kiegészíthető, nyitott szintézist. Gyimesi Timea a Deleuze-zel és Guattarival olvasni program jegyében, a 20. századi francia geofilozófia mély megértése nyomán, francia és magyar szerzőket olvas egymásra, és olyan szerte futó témákat képes egységben tárgyalni, mint az ember és a gép, az ökoton és az utópia, az episztemokritika, a téri fordulat, a figyelemökológia, az empátia és az ökokritika. Teszi mindezt annak a pragmatikai fordulatnak a jegyében és leírása mentén, amely alapjaiban változtatta meg az irodalommal való foglalkozás problémáit, diszciplináris közegét és nyelvét. Utóbbi abban a nagyon pontos és nagyon árnyalt fogalmazásmódban is megmutatkozik, ahogyan saját maga használja a nyelvet: mintha azt akarná példázni, hogy a nyelvi forma nem hordozza, hanem kihajtogatja a gondolatot. A pliszírozás tudománya. Teleológia helyett proceduális megismerés, haladás-elv helyett a metamorfózis alakváltozatai, a tudományos megismerés számára érzékelhetetlen, átmeneti létmódok érzékelhetővé válása: ebben az ismeretelméleti kontextusban az irodalom és a művészetek ismét kitüntetett helyre tehetnek szert a társadalmi (ön)megismerés folyamatában.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyimesi-elmozdulasok-es-riturnaliak//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave