Győrffy Dóra, Benczes István, Rosta Miklós (szerk.)

Közgazdaságtan és gazdaságpolitika

Tanulmányok Csaba László 70. születésnapja alkalmából


Az Antall–Boross-kormány és a NATO-csatlakozás kérdése: 1990–1994

Az 1990-es években Magyarországot vezető – politikai irányultságában, értékrendjében, eredetében és stílusában nagymértékben különböző – három kormánykoalíció a NATO-csatlakozás vonatkozásában alapvető egységet mutatott.1 Közös kiindulópontjukat jól jellemezi egy 1995. januári külügyminisztériumi feljegyzésből származó idézet: „Magyarország társadalmi-gazdasági modernizációjának sikere alapvetően az ország euroatlanti térségbe való integrálódásától függ. Az euroatlanti térség mint integrációs centrum egyszerre jelent politikai, gazdasági és biztonságpolitikai integrációt. Az integráció folyamata az euroatlanti intézményrendszerhez való csatlakozással, az abba való felvétellel döntő szakaszába érkezik.”2 Konszenzus volt abban, hogy Magyarország biztonsága csupán nemzeti keretek között – két tartósnak tűnő válságzóna közelében – nem szavatolható. A magyar parlament által 1993. március 12-én szinte egyhangúlag elfogadott biztonságpolitikai alapelvek szintén kinyilvánították a teljes jogú NATO- és WEU-tagságra való törekvést.3 A nyugati megfigyelők számára is nyilvánvaló volt, hogy a magyar vezetők a NATO-t tekintették az egyetlen valóban hatékony, hiteles elrettentő erővel rendelkező katonai szervezetnek. Ezzel összefüggésben úgy vélekedtek, hogy „továbbra is az Egyesült Államok az európai kontinens biztonságának megkerülhetetlen szereplője”, amely az Európai Unióval sem helyettesíthető.4 Noha a NATO-ról való ismeretek mélysége az egyes politikusok esetében erősen különbözött, az euroatlanti integrációt szinte a teljes magyar politikai elit, minden parlamenti párt egyöntetűen támogatta. Ennek kifejeződése volt 1997. februárban a parlamenti pártokat magában foglaló magyar parlementi küldöttség látogatása Brüsszelben, a NATO székhelyén.5 Magyarország hivatalos képviselői szinte minden tárgyalás alkalmával nyomatékosan kifejezték az ország euroatlanti integráció melletti elkötelezettségét és a NATO-val való együttműködési készségét, hangsúlyozva, hogy a NATO-integrációnak a magyar külpolitika számára nincs alternatívája.

Közgazdaságtan és gazdaságpolitika

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 988 8

Csaba László a magyar tudományos élet meghatározó alakja 2024 márciusában tölti be 70. életévét. Tiszteletére barátai, tanítványai és kollégái ezzel az átfogó kötettel köszöntik az ünnepeltet. A kötetben megjelenő tanulmányok Csaba László igen sokoldalú életművének legfontosabb témaköreiben születtek. Az első rész a közgazdaságtudomány és a gazdaságpolitika elméleti és módszertani kérdéseivel foglalkozik, a második az Európai Unió gazdaságtanával, míg a harmadikban megjelenő tanulmányok Közép-Kelet-Európa politikai gazdaságtani kérdéseit vizsgálják. A kötet összesen 20 fejezetből áll.

Hivatkozás: https://mersz.hu/gyorffy-benczes-rosta-kozgazdasagtan-es-gazdasagpolitika-1//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave