A fentiek illusztrálásához érdemes áttekinteni az EU nemzetközi kereskedelmi irányzatait. Az EU külkereskedelme – különösen a szolgáltatáskereskedelem – a pénzügyi és gazdasági krízis óta a globális trendek fölött bővült. Az integráció bővülésével is összefüggésben az EU-ban az áru-külkereskedelem aránya 2000 és 2021 között a GDP-hez viszonyítva 10 százalékponttal nőtt: 57 százalékról 67 százalékra. (Ezt a növekedést mind az intra, mind az extra EU-kereskedelem irányzatai alátámasztották. Az EU-n belüli termékkereskedelem aránya az elmúlt két évtizedben nagyjából 60 százalékot képviselt.) Az EU-szolgáltatáskereskedelem aránya az áruforgalomnál gyorsabban nőtt, a GDP 2000. évi 14 százalékáról 2021-re 26 százalékára. Hasonlóképpen az EU gazdaságának részvétele a globális értékláncokban 2008-ig gyorsan emelkedett, azután viszonylag stabil maradt. A külföldi hozzáadott érték az EU összexportjában („visszafelé irányuló részvétel” az értékláncokban, „backward participation” in value chains) a 2000. évi 12,7 százalékról 17,3 százalékra nőtt 2012-re, majd 2018-ban 15,8 százalékra mérséklődött. Az EU hazai hozzáadott értéke a partnerországok exportjában („előreirányuló részvétel”, „forward participation”) a 2000. évi 14,9 százalékról 2008-ra 16,5 százalékra nőtt, majd 2018-ban 14,9 százalékot tett ki. (Ilyen mélységű adatok csak több évre visszamenőleg érhetők el; lásd EC 2023.)