A társadalomtudományi területeken születő tudományos eredmények, új ismeretek témáját tekintve fontos szerepet játszik a minket körülvevő világ alakulása, és megjelennek a szűkebb és tágabb környezetet jellemző trendek, az életünket foglalkoztató aktuális kérdések. A tudósok érdeklődése ennek tükrében irányul az új tudás feltárása felé. Azt, hogy mi jellemzi napjaink világát, többféle forrásra támaszkodva ismerhetjük meg. Idetartoznak például a statisztikai hivatalok által gyűjtött adatokon alapuló gazdasági, társadalmi elemzések (például a világgazdaság alakulása, a demográfiai folyamatok figyelemmel kísérése), illetve számos nemzetközi szereplő (például nagy tanácsadó cégek) foglalkozik a trendekkel. Az alábbiakban átfogóan, röviden vázolunk fel olyan folyamatokat, súlypontokat, amelyek a tudományt is alakítják. A tudományos érdeklődés értelmezhető az ipari forradalmak szemszögéből is, jelenleg az ipar 4.0 „kihívásai” az akadémiai kutatók érdeklődésére is számot tartanak. A globális folyamatok között kiemelkednek a technológiai változások, a demográfiai változások, a világgazdaság súlypontjának eltolódása, a természeti erőforrások szűkössége, az éghajlat változása és a városiasodás. Egyes nagy események, ahogyan a Covid–19 világjárvány és annak társadalmi, gazdasági következményei maguk is jelentős hatással vannak a tudományos kutatások irányának meghatározására. A globális klímaváltozás is számtalan fontos kutatás tárgya. Ahogy arra Pálinkás (2018) is rávilágít, a korábbi ipari forradalmak esetében a tudományos eredmények új technológiákat hoztak létre, ezzel szemben napjainkban a technológia sok esetben a tudomány „megrendelőjeként” van jelen. Ezek a folyamatok a tudományos kutatók számára is iránytűként szolgálhatnak – vélhetően könnyebb az erőforrások megteremtése és az új eredmények közzététele, publikációja is.