A Római Birodalom kettészakadása, majd a nyugati birodalomfél bukása után a középkori Nyugat-Európában a latin, míg a bizánci birodalomban a görög lett az egyház, a kultúra és a tudomány nyelve. A latin kereszténység országaiban a görög nyelv és kultúra, tudomány ismerete egy jó időre feledésbe merült. Az ókor szellemével szakítva, a középkorban a latin nyelvű kultúrában a tudományok egységbe szervezése volt a cél. A műveltség alapjait a hét szabad (2. ábra) művészet ismerete jelentette: grammatika (latin nyelvtan, írás és olvasás), retorika (az ékesszólás mestersége, latin beszéd), dialektika (a gondolkodás alapjai: filozófia és logika), aritmetika (számtan), asztronómia (csillagászat, egyházi ünnepek kiszámítása), geometria (mértan, természetrajz), zene (egyházi énekek, gregorián). Kezdetben a kultúra elsődleges központjai a kolostorok voltak. A szerzetesek világfelfogása általában neoplatonista világképre épült, amelynek alapvető problémája Isten és a természet viszonyának meghatározása volt (a természet Isten műve, amit a semmiből teremtett meg). Így az érdeklődés középpontjába is a hit és a túlvilági élet kérdései kerültek, teológiai és filozófiai problémák megoldására törekedtek. A keresztes hadjáratok időszakában Európa az arab kultúrával való érintkezés folyamán arabról latinra fordított formában ismerhetett meg újra több ógörög filozófiai és tudományos művet. (Az arab tudósok, akik a hellenisztikus, majd a római birodalmat követő arab kalifátusokban dolgoztak, megismerték a görög tudomány legfontosabb eredményeit, számtalan görög művet fordítottak arabra.) Ebben a korszakban jelent meg a skolasztikus gondolkodás is, amely Arisztotelész természetfilozófiai és Galénosz orvosi ismereteire támaszkodott. A kódexmásolásoknak köszönhetően Arisztotelész művei szélesebb körben elterjedtek (latinra fordítás), ami a középkori filozófia megerősödését is jelentette (skolasztikus világkép). A 13. században Aquinói Szent Tamásnak köszönhetően a filozófia elszakadt a teológiától, s így a korabeli tudományos gondolkodás szabadabban fejlődhetett.