Gutenbergnek köszönhetően a 15. századtól kezdődően a könyvnyomtatás általánossá vált, s nyomdák százai jöttek létre szerte Európában. A Gutenberg-féle technológiával a könyvkészítés átállt a tömegtermelésre. A 17. század óriási fordulatot hozott a tudomány történetében – elsősorban az abszolutista királyi hatalom támogatásával, amiben kiemelkedő szerepe volt a francia Bourbon-uralkodóknak, XIV. Lajosnak és utódainak, akik – elsősorban gyakorlati szempontok miatt – sok pénzt invesztáltak a hadtudományba és más, ehhez valamennyire kapcsolódó tudományágakba (pl. orvostudomány). A nagy földrajzi felfedezések időszakában folyamatosan fejlődött a hajózás, amelyhez elengedhetetlen volt a földrajzi, a helymeghatározáshoz kapcsolódóan pedig a csillagászati ismeretek fejlődése. Megváltozott a tudomány társadalmi szerepe, a tudósok presztízse, növekedett a tudománnyal foglalkozók száma. Kialakultak és vagy megszilárdultak a tudomány ma is ismert intézményei: egyetemek, általában uralkodói alapítású tudós társaságok jöttek létre, amelyek támogatták a tudósok közötti eszmecserét, az új eredmények megvitatását és nyilvánosságra hozását, a korábban már megindult levelezést, folyóiratok, illetve könyvek kiadását. A középkorban elfogadott ismeretelméletek megkérdőjeleződtek, s helyükbe újak léptek: Nikolausz Kopernikusz (heliocentrikus szemlélet), Johannes Kepler (csillagászati törvények), Galileo Galilei (a Föld keringése, szabadesés törvénye), Isaac Newton (általános tömegvonzás – gravitáció) elméletei. A természettudományos ismeretek bővülése megváltoztatta a filozófiai gondolkodásmódot is, és a világ megismerésének módszereit kezdték el kutatni. Két fő irányzat alakult ki: az empirizmus és a racionalizmus. Az empirizmus egyik jeles képviselője Francis Bacon, míg a racionalizmusé René Descartes. Az empirizmus követői szerint a világot a kísérletezés és a kutatás által szerzett tapasztalat segítségével, az egyes dolgokból levont általános megfigyelés (induktív eljárás) alapján lehet leírni. Míg a racionalizmus képviselői a gondolkodás fontosságát hangsúlyozták, vagyis hogy az értelmen alapuló általános ismeretekből következtethetünk az egyes dolgok jellemzőire (deduktív eljárás).