A technológiai fejlődésnek (okoseszközök, internet-hozzáférés) köszönhetően új műfajok jelentek meg a kommunikációs eszközök között, amelyek népszerűségét a Covid–19 pandémia tovább növelte – 2022 áprilisában a regisztrált podcastok száma meghaladta a 4 milliót világszerte (ez több mint 65 millió podcast-epizódot jelent). A podcast fogalmát 2004-ben alkotta meg Ben Hammersley brit újságíró, két szó (iPod és broadcast) összevonásával. A podcast tulajdonképpen interneten elérhető (később internetkapcsolat nélkül is meghallgatható) hanganyag, illetve hanganyagok sorozata. Amennyiben videófelvétel is kapcsolódik hozzá, úgy a vodcast (video on demand) elnevezés használatos. A podcastok előnye, hogy ezek a műsorok bármikor meghallgathatók, megállíthatók, visszakereshetők és többféle eszközön (mobiltelefon, tablet, notebook/számítógép) elérhetők. Ebben a tekintetben a rádióadáshoz hasonítható, szemben például egy videóval (podcastot vezetés közben, forgalomban is lehet hallgatni). Léteznek hosszabb-rövidebb podcastok, egy-egy epizód átlagos hossza 35–40 perc. A hanganyagok általában egy-egy témához kapcsolódnak (például üzleti, tudomány, sport, gasztronómia, turizmus). A podcast készítését és hallgatását különböző applikációk támogatják (számítógép esetében a meghallgatáshoz csak internetkapcsolat szükséges). Egy epizód az alábbi elemekből épül fel: 1) cím, rövid leírás, 2) vendégek bemutatása, 3) utalások, hivatkozások műsorba ágyazása, 4) annak jelölése, hogy melyik tartalom mikortól kezdődik, 5) lejátszó beépítése, valamint 6) a podcast szöveges átirata. Az Akadémiai Kiadó tudományos blogja1 a podcastok előnyeiként nevezi meg: