2. függelék: Európai és hazai szervezetek a fogyatékossággal élők utazásának támogatására

European Network for Accessible Tourism (ENAT)

Az ENAT 2006 óta működő nonprofit egyesület a turisztikai vállalkozások, szervezetek, magánszemélyek, a közszféra és civil szervezetek részére. Az Európai Bizottság fogyatékosügyi cselekvési tervének részeként kezdte meg működését, eredetileg hat európai országból kilenc alapító taggal. Ilyenek voltak többek között a VisitBritain – az Egyesült Királyság idegenforgalmi testülete és az ONCE – a Spanyol Látássérültek Nemzeti Szervezete alapítványa. Az ENAT célja az akadálymentes turizmus helyes gyakorlatának értékelése, valamint akadálymentes turisztikai szolgáltatások és termékek kínálata és létrehozása Európában. Az ENAT nevével ellentétben nem kizárólag, bár elsődlegesen európai szervezet, amely az öreg kontinensen kívül más földrészek országaiból is fogad tagokat. 2008-ra a hálózatnak már 135 regisztrált tagja volt ötvenkét országból, több, mint háromszáz nemzeti, európai és globális szervezet képviseletében. Tagjai között vannak nemzeti és regionális idegenforgalmi hivatalok, városok, desztinációmenedzsment-szervezetek, a turisztikai ágazatban működő magánvállalkozások, civil szervezetek, oktatási intézmények, akadálymentesítési szakértők és szakemberek. A tiszteletbeli tagszervezetek között megtaláljuk a következőket: az ENSZ Turisztikai Világszervezete (UNWTO), Nemzetközi Szociális Turisztikai Szervezet (International Social Tourism Organisation, ISTO), Lonely Planet, Európai Szövetség a Felelős Turizmusért és Vendéglátásért (European Alliance for Responsible Tourism and Hospitality, EARTH). az Idegenvezetők Egyesületeinek Európai Szövetsége (European Federation of Tourist Guide Associations, FEG), valamint Európai Utazási Bizottság (European Travel Commission, ETC) és Nemzetközi Kék Zászló (Blue Flag International).

Küldetésnyilatkozatában az ENAT így fogalmaz: az Európai Hálózat az Akadálymentes Turizmusért küldetése, hogy az európai turisztikai célpontokat, termékeket és szolgáltatásokat minden utazó számára hozzáférhetővé tegye, és világszerte népszerűsítse az akadálymentes turizmust. Mindezt oly módon kívánja elérni, hogy összehozza az ágazat szereplőit, akik megoszthatják egymással tapasztalataikat, tanulhatnak egymástól, és együttműködhetnek nemzeti és nemzetközi projektekben és programokban. Az ENAT Európa-szerte elősegíti az akadálymentesítés szükségességének szélesebb körű tudatosítását az utazás és a turizmus minden területén. Támogatja a helyes politikák és gyakorlatok kidolgozását és terjesztését, valamint az európai turizmus területén az akadálymentesítéssel kapcsolatos ismeretek és szakértelem fejlesztésére törekszik. Platformot biztosít azok számára, akik támogatják az akadálymentesítést a turizmusban, és képviseleti hangot ad azoknak az európai és nemzeti intézményeknek és szervezeteknek, amelyek tevékenysége közvetlen hatással van a turisztikai ágazatra. Támogatja az akadálymentes turizmust mint a fogyatékossággal élőkkel szembeni megkülönböztetés elleni küzdelem és a nagyobb társadalmi befogadás nemzetközi szintű előmozdításának eszközét.

 

search

29. ábra. Az ENAT logója

Forrás: https://www.accessibletourism.org

 

Access4you

Az Access4you® egy nemzetközi tanúsító védjegy. Jelenleg az Európai Unióban és az Egyesült Királyságban van bejegyezve. Megalapítását létrehozójának egy kellemetlen tapasztalata inspirálta (amely teljesen megegyezik e könyv egyik szerzője, Farkas Jácint saját tapasztalatával): egy teljeskörűen akadálymentesként hirdetett, a valóságban azonban kerekesszékkel megközelíthetetlen szálláshely okozta probléma. „Akkor értettem meg, hogy a segítőkészség nem elég. Szükség van az akadálymentességről egy olyan közös nyelvre, amit mindannyian értünk és beszélünk. Eldöntöttem, hogy mi fogjuk megcsinálni” – írja Berecz Balázs alapító és ügyvezető igazgató. A közös nyelv, amelynek kialakításán azóta is dolgoznak, a tanúsított akadálymentességi információ.

Az Access4you védjegy az épített környezet akadálymentességéről nyújt részletes és megbízható információkat különböző fogyatékosságokkal – mozgás-, látás-, hallássérüléssel és kognitív speciális igénnyel – élő emberek számára. Ez nemcsak maguknak a fogyatékossággal élőknek és hozzátartozóiknak nyújt segítséget, hanem ingatlantulajdonosoknak, cégeknek is: amellett, hogy részletes képet kapnak helyszíneik hozzáférhetőségéről, az Access4you tanúsítvány az üzleti és a fenntarthatósági célokat is hatékonyan támogatja.

A több, mint hétszáz nemzetközi helyszín részletes adatlapját tartalmazó Access4you adatbázis és mobilapplikáció mindenki számára ingyen elérhető. A nyolc érintett csoport szempontjainak figyelembevételével összeállított, ezer pontból álló kritériumrendszer alapján kialakított helyszínprofilokon érintettség alapján szűrhető információk találhatók pontos méretekkel és számos hasznos fényképpel (https://access4you.io/about-us).

 

search

30. ábra. Az Access4you akadálymentes helyeket kereső applikációja

Forrás: https://access4you.io

 

Az adatbázis a kínálati és a keresleti oldalon is előnyt jelent a felhasználóknak. A keresleti oldal (az utazó/turista) biztos lehet bennne, hogy valóban szakértők által minősített, akadálymentesített szolgáltatást vesz igénybe, míg a kínálati oldal saját üzleti céljai megvalósításához járulhat hozzá az adatbázisban való részvétellel (újabb ügyfelek bevonzása; a brand értékének emelése a társadalmi hozzájárulás révén; illetve mérhető adatokat biztosít az ESG-riportok társadalmi (S) lábához).

Tartalomjegyzék

• Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók
• Impresszum
• Köszönetnyilvánítás
• A szerzők előszava
• Akadálytalanul – rendhagyó lektori előszó
• 1. Utazni kell. Az utazás, mobilitás, akadálymentesség és bölcselet kérdéskörének felvázolása
• 2. A funkcionális fogyatékosságok definíciói és különböző megjelenési formái
• chevron_right3. A fogyatékossággal élők helyzetének változása történelmi kitekintésben
  • chevron_right3.1. Történelmi kitekintés
    • 3.1.1. Mezopotámia
    • 3.1.2. Az ókori zsidóság
    • 3.1.3. Az ókori Egyiptom
    • 3.1.4. Az ókori görögök
    • 3.1.5. Az ókori Róma
    • 3.1.6. A középkor
    • 3.1.7. Az újkor
  • 3.2. Az Önálló Élet Mozgalom
  • 3.3. Mozgalom az intézménytelenítésért
• chevron_right4. Az akadálymentesítés és az akadálymentes turizmus nemzetközi és hazai szabályozása
  • 4.1. A Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény
  • 4.2. Egyenlőségközpontú Unió: stratégia a fogyatékossággal élő személyek jogainak érvényre juttatásáért (2021–2030)
  • 4.3. A magyarországi 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
  • 4.4. A Turizmus Globális Etikai Kódexe és az akadálymentesség
  • chevron_right4.5. Az akadálymentes turizmus a magyar turizmusfejlesztési dokumentumokban
    • 4.5.1. Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005–2013
    • 4.5.2. Turizmus 2.0 Stratégia
    • 4.5.3. Nemzeti turizmusfejlesztési koncepció 2014–2024
• chevron_right5. A hozzáférhető turizmus iránti kereslet
  • chevron_right5.1. Az akadálymentes turizmus kedvezményezettjei
    • 5.1.1. Fogyatékossággal élő személyek
    • 5.1.2. Fizikai fogyatékossággal élő személyek
    • 5.1.3. Érzékszervi fogyatékosággal élő személyek
    • 5.1.4. Értelmi fogyatékos személyek
    • 5.1.5. Mentális vagy fizikai betegségben szenvedő személyek
    • 5.1.6. A fogyatékossággal élők száma
    • 5.1.7. Idősek
    • 5.1.8. Az akadálymentes turizmus egyéb kedvezményezettjei
  • 5.2. Mozgásképességet érintő problémák
  • 5.3. Információs és kommunikációs problémák
  • chevron_right5.4. Az akadálymentes turizmus iránti kereslet tendenciái
    • 5.4.1. A fogyatékossággal élők nagyobb mértékű részvétele a turizmusban
    • 5.4.2. Az akadálymentesítésre vonatkozó magasabb követelmények a turizmusban
    • 5.4.3. Az akadálymentesítés mint a turizmus minőségének pozitív eszköze
  • 5.5. A magyarországi helyzet speciális problémái
• 6. Együtt vagy külön: az utazásszervezés dilemmái
• 7. A láthatatlan falak: a nyelvi akadályok kérdésköre
• 8. Az infokommunikációs fejlődés áldása vagy átka, az utazási portálok üzemeltetőinek felelőssége
• 9. Ezüst utazók az unokával. Akadályok 0-tól 100 évig
• chevron_right10. A fogyatékossággal élők utazási szokásai
  • 10.1. Kutatási módszertan
  • chevron_right10.2. A kutatás eredményei
    • 10.2.1. A kutatásba bevont fogyatékossággal élők összetétele és utazási gyakorisága
    • 10.2.2. A fogyatékossággal élők által preferált turisztikai kínálat
    • 10.2.3. A fogyatékossággal élők utazásainak szervezői és a tipikus útitársak
    • 10.2.4. Az elérhetőség fejlesztésének hatása az akadálymentes turizmusra
    • 10.2.5. Összegzés
• chevron_right11. Hazai és nemzetközi jó gyakorlatok az akadálymentes turizmus terén
  • 11.1. Minősítési rendszer, védjegy, címkézés
  • 11.2. Speciális adatbázisok kialakítása
  • 11.3. Fizikai akadálymentesítés
  • 11.4. Sportolási lehetőség fogyatékossággal élők számára
  • 11.5. Érzékenyítés, figyelemfelhívás
  • 11.6. Munkalehetőség biztosítása fogyatékossággal élők számára a turizmus területén
  • 11.7. Oktatás, képzés
  • 11.8. Peer counselling
  • 11.9. Akadálymentes Turizmus Nap és Akadálymentes Turizmus Konferencia, Orfű
  • 11.10. A People First Egyesület projektjei
  • 11.11. A Peer Act project
  • 11.12. Érzékenyítő túrák Bio Biával
• chevron_rightFüggelék
  • 1. függelék: A fogyatékossággal élők életkörülményeit érintő hazai jogszabályok
  • 2. függelék: Európai és hazai szervezetek a fogyatékossággal élők utazásának támogatására
  • 3. függelék: A Turizmus Világnapja 2016
• Zárszó
• Felhasznált irodalom

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 993 2

Eddigi életem során két meghatározó időszak volt, amikor magam is szembesültem az akadálymentesség kihívásával. Az első, amikor a játszótér felé gyermekem babakocsijával kellett rendszeresen átbukdácsolni a HÉV-átjárón, a második pedig, amikor egy műtétből lassan felépülve igyekeztem (tömeg)közlekedni. Kétségtelenül inspiráló tapasztalatok voltak. Az igazi tanulságot azonban azok a kalandok jelentették, amelyeket e könyv társszerzőjével, Farkas Jácinttal éltem át. Dermesztő hidegben várni az amúgy is ritkán járó, alacsony padlós buszt, amelynek sofőrje lusta volt megállni és lehajtani azt a bizonyos rámpát a kerekesszéknek – inkább érzéketlenül továbbhajtott. Vagy a liftben tömörülő egyetemisták zavart tekintetét figyelni, amikor rájöttek, illene kiszállni és helyet biztosítani a rászorulónak – persze a csordaszellem ezt nem tette lehetővé. A tehetetlenségtől felgyülemlő dühöm mégis talán akkor volt a maximumon, amikor a vasúttársaság az előre leegyeztetett akadálymentes szerelvényt aznap „elfelejtette” forgalomba állítani, így meghiúsult a régóta tervezett közös utazás. (Egyébiránt egy PhD-védésre indultunk, amely az akadálymentes turizmusról szólt…) Ha nem is a világot, de Európát járó turizmuskutatóként megerősíthetem, amit e könyv szerzői kimondva-kimondatlanul üzennek az olvasónak: előbb-utóbb, ideig-óráig, így vagy úgy, de minden ember fogyatékossággal élővé válik, és mivel az utazás a XXI. században létforma, a szabadidő eltöltésének, a hivatás végzésének meghatározó tevékenysége, sürgős és hatékony szemléletváltásra van szükség. Ebben segít ez a hiánypótló kiadvány. Az akadálymentesség problematikája – ha nem is tekinthető fehér foltnak a hazai turizmustudományban – feltétlenül az alulkutatott témák egyike, különösen attitűdbeli aspektusainak feltárása várat(ott) magára. Mert valóban nem minden akadálymentesített kínálati elem akadálymentes. Az akadálymentesség a fejekben él: átgondolni, észlelni, ha kell, empatikusan segíteni. Egy rámpa önmagában mit sem ér, ha a teljes útvonal nem akadálymentesített. (Részlet az előszóból.)

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-raffay-gonda-utazastudomany-akadalymentessegi-dimenziok//