Farkas Jácint, Raffay Zoltán, Gonda Tibor

Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók

3. függelék: A Turizmus Világnapja 2016

A Turizmus Világnapját 1980 óta ünnepeljük, minden éven szeptember 27-én, azzal a céllal, hogy a nemzetközi közösség figyelmét felhívjuk a turizmus fontosságára és társadalmi, kulturális, politikai és gazdasági értékére, rávilágítsunk a turizmus potenciáljára a fenntartható fejlődési célok (SDG-k) eléréséhez való hozzájárulásban, és ezzel kezelhessünk néhányat a társadalom előtt álló legégetőbb kihívások közül. A 2016-os év témája a „Promoting Universal Accessibility”, vagyis az egyetemes akadálymentesítés előmozdítása volt: „A mindenki számára hozzáférhető turizmus olyan környezetek kialakításáról szól, amelyek mindannyiunk igényeit kielégítik, akár utazunk, akár otthon maradunk. Legyen szó akár átmeneti fogyatékosságról, kisgyermekes családokról vagy az idősödő népességről, életünk egy bizonyos pontján, előbb vagy utóbb mindannyian részesülünk az egyetemes akadálymentesítés előnyeiből a turizmusban. Ezért szeretnénk hangsúlyozni a világ minden polgárának jogát arra, hogy megtapasztalhassa bolygónk hihetetlen sokszínűségét és a világ szépségét, amelyben élünk. Az idei Turizmus Világnapján segítsen nekünk terjeszteni az egyetemes akadálymentesítés fontosságát és hatalmas előnyeit az egész társadalom számára.”1

A 2016-os Turisztikai Világnap hivatalos ünnepségei során a vendéglátó nemzet Thaiföld volt. A fővárosban, Bangkokban zajló rendezvényen többek között a szakpolitikai keretek, a kapacitásépítés, az üzleti stratégiák és a tudatosság növelése volt a téma. Két nap alatt hatvan ország mintegy ötszáz küldöttje cserélte ki a legjobb gyakorlatokat és tapasztalatokat az akadálymentes turizmusról, és kötelezte el magát az egyetemes akadálymentesítés előmozdítása mellett a turisztikai értéklánc minden elemében, hogy minden polgár élvezhesse az utazás előnyeit – függetlenül attól, hogy milyen képességekkel rendelkezik. A résztvevők – köztük az UNWTO főtitkára, az Utazási és Turisztikai Világtanács (WTTC) elnök-vezérigazgatója, Thaiföld turisztikai és sportminisztere, illetve a Csendes-óceáni Ázsiai Utazási Szövetség (PATA) vezérigazgatója – hangsúlyozták, hogy az utazás mindenki számára elérhetővé tétele egyszerre emberi jogi kérdés és üzleti lehetőség.

A hét első eseménye, a „Turizmus és média” című workshop a média szerepének megvitatására szolgált az akadálymentes turizmus támogatásában. Megállapították, hogy az újságírók, szerkesztők, fotósok, dokumentumfilm-előállítók sokat tehetnek a nagyközönség akadálymentesítéssel kapcsolatos érzékenyítéséért, illetve azáltal, hogy kormányaikat az egyetemes tervezéshez szükséges szabályozási keretek kialakítására ösztönzik a turisztikai ágazatban. A kormányok elkötelezettségével és az akadálymentesítéssel kapcsolatos intézkedések szabályozási keretei kidolgozásának szükségességével együtt a Turizmus Világnapjának megünneplése azt a hatalmas üzleti lehetőséget hangsúlyozta, amelyet az egyetemes tervezés jelenthet a turisztikai ágazat számára: előbb vagy utóbb mindannyiunknak lesznek olyan körülményeink, amelyek akadályozzák a szabad és független mozgást, így az egyetemes akadálymentesítés elveinek adaptálása mindenki számára előnyös, ahogyan azt az ENAT igazgatója kifejtette. Mivel 2050-re a világ népességének 22 százaléka 60 évnél idősebb lesz, speciális akadálymentesítési igények fognak felmerülni.

A második vita az elérhető turisztikai infrastruktúra, termékek és szolgáltatások előmozdítására irányuló innovatív stratégiák jelentőségével foglalkozott, hogy növeljék a desztinációk versenyképességét. Számos bevált gyakorlatot mutattak be olyan előadók, mint például a Lonely Planet akadálymentes utazási menedzsere, a thaiföldi Wheelchair Holidays, illetve a japán Hozzáférhető Turisztikai Központ elnöke.

A rendezvény talán legfontosabb és legnagyobb hatású eseményeként a résztvevők elfogadták a kormányok, a magánszektor, a civil társadalmi szervezetek és az akadálymentesítéssel foglalkozó szakértők részvételével zajló konzultációs folyamat eredményeként született dokumentumot, a „Bangkoki nyilatkozatot a mindenki számára elérhető turizmusról” (Bangkok Declaration on Tourism for All). A nyilatkozat, amely utal az ENSZ 2030-ig szóló fenntartható fejlődési céljaira – a 4., 8., 10., 11. és 17. cél összefügg a fogyatékossággal –, a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezményre, illetve a Turizmus Globális Etikai Kódexére is, felszólítja az összes érdekelt felet, hogy mozdítsák elő az egyetemes akadálymentesítést elősegítő szakpolitikákat és üzleti intézkedéseket, beleértve a képzést, a tudatosság növelését, valamint az egyetemes tervezés figyelembevételét minden új turisztikai infrastruktúrában és szolgáltatásban, illetve a meglévők átalakítása során.

1 https://www.unwto.org/world-tourism-day-2016

Utazástudomány: akadálymentességi dimenziók

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 454 993 2

Gazdaság Turizmus

Eddigi életem során két meghatározó időszak volt, amikor magam is szembesültem az akadálymentesség kihívásával. Az első, amikor a játszótér felé gyermekem babakocsijával kellett rendszeresen átbukdácsolni a HÉV-átjárón, a második pedig, amikor egy műtétből lassan felépülve igyekeztem (tömeg)közlekedni. Kétségtelenül inspiráló tapasztalatok voltak. Az igazi tanulságot azonban azok a kalandok jelentették, amelyeket e könyv társszerzőjével, Farkas Jácinttal éltem át. Dermesztő hidegben várni az amúgy is ritkán járó, alacsony padlós buszt, amelynek sofőrje lusta volt megállni és lehajtani azt a bizonyos rámpát a kerekesszéknek – inkább érzéketlenül továbbhajtott. Vagy a liftben tömörülő egyetemisták zavart tekintetét figyelni, amikor rájöttek, illene kiszállni és helyet biztosítani a rászorulónak – persze a csordaszellem ezt nem tette lehetővé. A tehetetlenségtől felgyülemlő dühöm mégis talán akkor volt a maximumon, amikor a vasúttársaság az előre leegyeztetett akadálymentes szerelvényt aznap „elfelejtette” forgalomba állítani, így meghiúsult a régóta tervezett közös utazás. (Egyébiránt egy PhD-védésre indultunk, amely az akadálymentes turizmusról szólt…) Ha nem is a világot, de Európát járó turizmuskutatóként megerősíthetem, amit e könyv szerzői kimondva-kimondatlanul üzennek az olvasónak: előbb-utóbb, ideig-óráig, így vagy úgy, de minden ember fogyatékossággal élővé válik, és mivel az utazás a XXI. században létforma, a szabadidő eltöltésének, a hivatás végzésének meghatározó tevékenysége, sürgős és hatékony szemléletváltásra van szükség. Ebben segít ez a hiánypótló kiadvány. Az akadálymentesség problematikája – ha nem is tekinthető fehér foltnak a hazai turizmustudományban – feltétlenül az alulkutatott témák egyike, különösen attitűdbeli aspektusainak feltárása várat(ott) magára. Mert valóban nem minden akadálymentesített kínálati elem akadálymentes. Az akadálymentesség a fejekben él: átgondolni, észlelni, ha kell, empatikusan segíteni. Egy rámpa önmagában mit sem ér, ha a teljes útvonal nem akadálymentesített. (Részlet az előszóból.)

Hivatkozás: https://mersz.hu/farkas-raffay-gonda-utazastudomany-akadalymentessegi-dimenziok//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero