A fesztiválok rendkívül változatosak lehetnek, méretük, időtartamuk és témájuk alapján. Léteznek, kisebb helyi, regionális és nagy nemzetközi hatókörű rendezvények, időtartamukat tekintve pedig lehetnek csupán párnaposak vagy akár többhetesek is (Sulyok–Sziva 2009). Továbbá csoportosíthatjuk ezeket az eseményeket a funkciójuk, műfajuk, népszerűségük és a résztvevők motivációs szintje szerint, valamint a megrendezés gyakorisága, a szervezés módja és a fesztivál életgörbéje szerint is (Kundi 2012). Elsődleges funkciójuk alapján megkülönböztethetünk főleg turisztikai vagy főként művészeti funkciójú fesztiválokat, a közönség összetétele, célcsoport szerint beszélhetünk például családi vagy ifjúsági, egyetemi fesztiválokról, a szervezők hozzáértése alapján pedig kategorizálhatunk profi, amatőr és önkormányzati szervezésű fesztiválokat (Zátori 2016). A fesztiválok tematikája szintén rendkívül sokszínű lehet. Témájuk alapján Smith (2009) a következő kilenc kategóriába sorolja a fesztiválokat: kulturális, művészeti, zenei, gasztronómiai és italfesztiválok, sport- és megarendezvények, karneválok, cirkuszok és vallási fesztiválok. A magyar fesztiválszövetség a fesztiválokat témájuk és koncepciójuk alapján négy tagozatba osztja, így megkülönböztet művészeti, gasztro-kulturális, népművészeti és közösségi fesztiválokat (MFSZ 2018). A változatos fesztiválkínálat lehetővé teszi a kategóriák nagyszámú kombinációját, hiszen mindegyik fesztivál egyedi, különleges rendezvény. A különböző kategorizálási elvek és elképzelések miatt azonban nehézségbe ütközhet egy-egy fesztivál konkrét besorolása, illetve elképzelhető, hogy egy fesztivál keretében egyesül két kategória, mint például egy fesztivál keretén belül teret kaphat a klasszikus és populáris kultúra egyaránt, melyek fúziója számos egyedi lehetőséget és érdekességet rejt magában.