Lipták-Pikó Judit

Teória és praxis

Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban

Perceptumok, affektumok és érzettömbök

A tíz évvel később, 1991-ben megjelent Mi a filozófia? című művükben1 Deleuze és Guattari továbbra is a káosz kérdésével foglalkoznak, de reflexiójuk kereteit kiterjesztve a művészet mellett a filozófiára és a tudományokra is. A Káosztól az agyig című utolsó fejezetben2 kifejtik, hogy a gondolkodás e három alakzatának – a filozófiának, a tudománynak és a művészetnek – közös vonása, hogy szembeszállnak a káosszal úgy, hogy egy-egy „síkot feszítenek, terítenek ki”3 rá, de ezt különböző módokon teszik. A Kaoidák, vagyis a „gondolkodás vagy a teremtés három formája”4 között nem lehet hierarchikus sorrendet felállítani, mindegyik területnek szüksége van a rajta kívüliekre a gondolkodáshoz: a filozófiának „a nem-filozófiai megértésre, ahogy a művészetnek szüksége van a nem-művészetre és a tudománynak a nem-tudományra”.5 A művészet kapcsán visszatérnek arra a gondolatra, amelynek értelmében a művész két dolog ellen küzd: a klisék és a káosz ellen. Habár a vélemények, a vélekedések egyfajta „védőernyőként”, „kis rendként” szolgálnak a káosz ellen, mégis, a művészet (illetve a filozófia és a tudomány) feladata, hogy e vélekedések ellen küzdjön úgy, hogy rést, hasadékot üt a vélekedések ernyőjén, amelyen keresztül „egy csipetnyi tiszta és szabad káoszt enged be”.6

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2023

ISBN: 978 963 664 002 6

Irodalom

Marie Darrieussecq francia írónőt (1969– ) érzékeny látásmódja és poétikus stílusa különbözteti meg a kortárs francia irodalmi szcéna többi szerzőjétől. A Teória és praxis – Fantom és fikció Marie Darrieussecq regényeiben és elméleti írásaiban az írónő 1996-tól 2010-ig megjelent elméleti és szépirodalmi műveinek elemzését tűzi ki célul: egyrészt körüljárja és kontextusba helyezi az írónő számára fontos elméleti fogalmakat, másrészt négy regény elemzését közli, amelyekben a klasszikus, tematikus-feminista regényolvasatokon túllépve a fantom alakjának dinamikus, intenzív mozgásának megfigyelése kerül a középpontba. A könyv problematizálja a fikció – és különböző deklinációinak, így az önfikció, a plágium, a fantasztikum – olvasási és értelmezési módjait. Kitér továbbá két másik fogalom, a stílus és a klisé taglalására, amelyek Darrieussecq számára kardinális módon határozzák meg az írói-kreatív folyamatról szóló megnyilatkozást. Végül pedig górcső alá veszi a Darrieussecq kapcsán oly sokszor emlegetett fantomot, és három különböző értelmezési síkon igyekszik vizsgálni azt, ezzel a közelolvasással megmutatva a darrieussecq-i írásmód összetettségét és rejtett potencialitásait, implicit módon pedig a fikció, a stílus és a kliséelmozdítás működésmódjait.

Lipták-Pikó Judit 2018-ban védte meg azonos című doktori disszertációját a Szegedi Tudományegyetem Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskolájának hallgatójaként Gyimesi Timea egyetemi docens vezetése alatt.

Hivatkozás: https://mersz.hu/liptak-piko-teoria-es-praxis//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero