Amerikába jöttem
Beszélgetések Amerikában élő, magyar származású tudósokkal, kutatókkal, mérnökökkel, feltalálókkal 1986 és 1996 között
A hidrogénbomba atyja
Tartalomjegyzék
- Amerikába jöttem • Beszélgetések Amerikában élő, magyar származású tudósokkal, kutatókkal, mérnökökkel, feltalálókkal 1986 és 1996 között
- Impresszum
- Bevezető
- Aki letapogatta a Holdat • Bay Zoltán fizikus
- Az élet építőkövei • Bodánszky Miklós peptidkémikus, egyetemi tanár
- Több pillérű energiastratégia • Sásdi György mérnök
- Energia kontra környezetvédelem • Beér János energetikus, egyetemi tanár
- Az Alkotmánytölgy árnyékában • Horváth Csaba kémikus (kromatográfia)
- Öntöttvas új szerepkörben • Kovács Béla mérnök, feltaláló
- Aki megjósolta a brexitet • Lázár Árpád (Arpad von Lazar) közgazdász
- A fenyők nemesítője • Sziklay Oszkár erdőmérnök, egyetemi tanár
- Egy magyar indián Amerikában • Ilkanich Ferenc egészségügyi menedzser
- Hídépítés Délkelet-Ázsiában • Dévényi Zoltán hídépítő mérnök
- Aki tudományos akadémiát alapított Latin-Amerikában • Bornemisza Elemér talajtankutató
- Félig Európában, félig Amerikában • Teleki Pál geológus
- Az ingázó informatikus • Bun Tamás egyetemi tanár
- Focilabda szénmolekulából • Grüner György fizikus, egyetemi tanár
- A mesterséges holdak bűvöletében • Müller Iván geodéta, geofizikus, egyetemi tanár
- Mágikus sav • Oláh György, Nobel-díjas kémikus, egyetemi tanár, UCLA (University of California Los Angeles)
- Súrlódás atomi szinten • Somorjai Gábor fizikokémikus, egyetemi tanár
- A hidrogénbomba atyja • Teller Ede atomfizikus
Kiadó: Akadémiai Kiadó
Online megjelenés éve: 2023
ISBN: 978 963 454 911 6
Juhász Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia újságírói díjával kitűntetett geológus, televíziós és rádiós szerkesztőként, műsorvezetőként az 1970-es évektől kezdve több száz hazai tudóssal, kutatóval, egyetemi oktatóval készített interjúkat. 1986-tól az interjúalanyok köre Amerikában élő magyar származású neves szakemberekkel bővült, köszönhetően a Pungor Ernő professzor, akadémikus által szervezett világtalálkozónak. A szerző már ez alkalommal kamera elé ültette a résztvevők egy részét. Mások felvetették, hogy szívesen látnák a televíziós szerkesztőt Amerikában, a munkahelyükön. Erre 1991–1996 között nyílt lehetőség, amikor ugyan magánemberként, de eljutott a nagyhírű egyetemekre, kutatóközpontokba. Az Amerikai Egyesült Államok híres egyetemei közül meglátogatta az MIT-t, azaz a Massachusetts Institute of Technologyt, a Yale Egyetemet, A Fletcher Schoolt, az Ohio State Universityt, a kaliforniai Berkeley-t, a Stanfordot és a UCLA-t vagyis a University California Los Angelest. Otthonukban készített interjút néhány sikeres mérnökkel, feltalálóval és Costa Ricában az ottani Tudományos Akadémia alapító elnökével. Összességében tizennyolc beszélgetést gyűjtött össze ebben a kötetben, hogy elgondolkoztassa az olvasót, mennyit változott a világ tudománya az elmúlt három évtized alatt. S hogy e kiváló elmék „jóslatai” valóra váltak-e napjainkra?
Hivatkozás: https://mersz.hu/juhasz-amerikaba-jottem//
BibTeXEndNoteMendeleyZotero