4.2.3.2. Artikulációs mérések
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_347/#m1150amvm_347 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_347/#m1150amvm_347)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_347/#m1150amvm_347)
Az artikuláció vizsgálatához – ugyancsak az eddigiekkel egyezően – a TBO1 és TBO2 szenzorok x-irányú (a nyelv vízszintes elmozdulását mutató) kitérésadatait nyertük ki az Emu (Winkelmann et al. 2018) adatbázis-kezelő segítségével a fentiekben meghatározott időablakokban (szintén az ott mértek mediánjaként).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_348/#m1150amvm_348 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_348/#m1150amvm_348)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_348/#m1150amvm_348)
A jelen elemzésben a pozícióadatokat normalizáltuk a beszélők morfológiai eltéréseinek kiküszöbölése érdekében, Cho (2004) alapján (13. ábra): minden abszolút pozícióértéket transzformáltunk egy 0 és 100 pont közötti skálára úgy, hogy a skála 0 pontja az adott beszélő esetében a leghátrébb képzett /u/ megvalósulás x-értéke volt, míg a 100 a legelőrébb képzett /i/ x-értéke. Ehhez a szavak időbeli középpontjában meghatároztuk a nyelvszenzorok vízszintes helyzetét, és ezeknek vettük a szélső értékeit, amely két érték szolgált a továbbiakban a nyelv vízszintes helyzetének (x tengely) megragadására szolgáló skála „végpontjai”-ként úgy, hogy az /uː/ esetében az x legextrémebb értéke a 0%-nak, az /iː/ legextrémebb értéke pedig a 100%-nak felelt meg minden beszélő esetében (13. ábra). Az artikulációs adatok esetében tehát lényegében százalékpontokat kalkuláltunk: minden beszélő esetében a nyelv vízszintes mozgástartományának maximumához és minimumához viszonyítottuk az egyes ejtésekben talált vízszintes nyelvpozíciókat. Mindezek alapján Dorzumszél (%) és Dorzumközéppont (%) adatokkal dolgoztunk az elemzésben.
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_349/#m1150amvm_349 (2025. 12. 05.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_349/#m1150amvm_349)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 05.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_349/#m1150amvm_349)
13. ábra. A szenzorok helyzetének normalizálásához használt referenciapontok: az /uː/ (0%) és az /iː/ (100%) esetében mért legszélsőségesebb pozícióadatok és az ezek által közrezárt skála az x tengelyen (Cho 2004 alapján), nyelvszenzoronként
