4.3.1. A koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók távolsága

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Emlékeztetőül: a koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók távolsága arra utal, hogy a koartikuláló (pl. pipipupu) és neutrális (pl. pipipipi) helyzetű magánhangzók pozíciója az akusztikai és artikulációs térben eltér-e egymástól. Ez a mérőszám egyrészt megmutatja, hogy van-e eltérés a kétféle kontextusban ejtett magánhangzók között (ez abból tűnik ki, ha az érték nem nulla), másrészt (eltérés esetén) megmutatja a koartikulációs hatás nagyságát (amit az értékek abszolút értékének nagysága mutat), végezetül pedig arra is utal, hogy a koartikulációs hatás alatt (a koartikuláló kontextusban) álló magánhangzó milyen irányban tér el helyzetét tekintve a neutrális kontextusban álló azonos minőségű magánhangzótól: centrálisabb annál (erre az /u/ esetében pozitív, az /i/ esetében pedig negatív értékek utalnak), vagy periferikusabb (erre az /u/ esetében negatív, az /i/ esetében pedig pozitív értékek utalnak).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A statisztikai próba szerint az akusztikai távolságokra (14. ábra) a célmagánhangzó minősége és a koartikuláció iránya interakcióban hatott (F(1, 37) = 9,89, p < 0,05), mert a célmagánhangzók szerint eltérő tendenciák az irány szerint is eltértek (az irány főhatás azonban nem volt szignifikáns): míg az előrefelé (progresszív, a hangsor vége felé) ható koartikulációban mind az /i/ (különbség: −303 Hz), mind az /u/ (különbség: 108 Hz) erős centralizációt mutatott, addig a hátrafelé (regresszíven, a hangsor eleje felé) ható koartikulációban ennél jóval kisebb volt különbség a magánhangzók között (/i/: 40 Hz; /u/: 25 Hz). Ezzel együtt a hátrafelé, regresszíven ható koartikulációban látható értékek előjele azt is megmutatja, hogy a hátrafelé ható koartikulációban az /i/ a várakozásokkal ellentétesen nem centralizációt, hanem (minimális mértékű) periferikusságot (azaz előrébb képzettséget) mutat az akusztikai adatok alapján.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az előrefelé és hátrafelé ható koartikulációban találtak eltérése azt tükrözi, hogy míg az előrefelé ható progresszív koartikuláció a várakozásoknak megfelelően a magánhangzótér közepe felé húzza mindkét magánhangzót, addig a hátrafelé ható regresszív koartikuláció nem, és lényegében azonos minőségű mind az /i/, mind az /u/ a neutrális és koartikuláló kontextusokban. Az adatok azonban összességében arra utalnak, hogy különbséget az irány szerint kialakított kondíciók között alapvetően csak az /i/-ben találunk, de valójában itt sem az irány faktor a meghatározó.
 
14. ábra. A koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók akusztikai távolsága az előrefelé ható (progresszív) és a hátrafelé ható (regresszív) koartikulációban
 

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az artikulációs távolságokban (15. ábra) szintén szignifikáns interakciós hatást mutatott a magánhangzó-minőség és a kondíció faktor (F(1, 25) = 42,32, p < 0,01), és e mellett nem csak a magánhangzó-minőség, de a kondíció, azaz a koartikuláció iránya is szignifikáns főhatású volt. Mindez a post hoc vizsgálat eredményével együtt azt jelenti, hogy az előrefelé és hátrafelé ható koartikuláció eltérően hatott, és az előrefelé ható, azaz progresszív koartikuláció nagyobb centralizáló hatással bírt a magánhangzók megvalósulására, de különösen az /u/-éra (különbség az /i/-ben: −4,35 mm; különbség az /u/-ban: 14,17 mm), mint a hátrafelé, regresszíven ható koartikuláció (különbség az /i/-ben: 0,02 mm; különbség az /u/-ban: −2,46 mm). A hátrafelé ható koartikulációban lényegében ugyanazt találtuk a két magánhangzóra: ebben a helyzetben nem centralizálódott sem az /i/, sem az /u/.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fontos látni, hogy bár a fő tendenciák bizonyos tekintetben egyeztek a beszéd két vetületében (az artikulációban és az akusztikumban), hiszen mindkét esetben az előrefelé ható, progresszív koartikuláció bizonyult (valamivel) nagyobb hatásúnak, eltérések mutatkoztak a magánhangzók mentén: míg az akusztikumban az /i/ mutatott erősebb akusztikus centralizációt, addig az artikulációban az /u/-ban mért nyelvpozíció tért el jobban a koartikuláló és neutrális helyzetek között.
 
15. ábra. A koartikuláló és neutrális kontextusú magánhangzók artikulációs távolsága az előrefelé ható (progresszív) és a hátrafelé ható (regresszív) koartikulációban
 
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave