5.2.3.2. Artikulációs mérések
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_451/#m1150amvm_451 (2025. 12. 06.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_451/#m1150amvm_451)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_451/#m1150amvm_451)
Az artikuláció vizsgálatához itt is a TBO1 és TBO2 szenzorok x-irányú (a nyelv vízszintes elmozdulását mutató) kitérésadatait nyertük ki a fentiekben meghatározott időablakokban (szintén az ott mértek mediánjaként), és ezek átlagát vettük. Ezt nevezzük a továbbiakban dorzumadatoknak (vö. 3.2.3.2. fejezet).
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Deme Andrea (2025): A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118Letöltve: https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_452/#m1150amvm_452 (2025. 12. 06.)
Chicago
Deme Andrea. 2025. A magánhangzók változatossága a magyarban. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_452/#m1150amvm_452)
APA
Deme A. (2025). A magánhangzók változatossága a magyarban. Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640118.
(Letöltve: 2025. 12. 06.https://mersz.hu/hivatkozas/m1150amvm_452/#m1150amvm_452)
A pozícióadatokat itt is normalizáltuk a beszélők morfológiai (anatómiai) eltéréseinek kiküszöbölése érdekében a 4. fejezetben bemutatott módon és módszerekkel: minden abszolút pozícióértéket transzformáltunk egy 0 és 100 pont közötti skálára úgy, hogy a skála 0 pontja az adott beszélő esetében a leghátrébb képzett /u/ megvalósulás x-értéke volt, míg a 100 a legelőrébb képzett /i/ x-értéke. Az artikulációs adatok esetében tehát lényegében százalékpontokkal számoltunk, és minden beszélő esetében a nyelv vízszintes mozgástartományának maximumához és minimumához viszonyítottuk az egyes ejtésekben talált vízszintes nyelvpozíciókat. Itt tehát Dorzumszél (%) és Dorzumközéppont (%) adatokkal dolgoztunk.
Letöltés
A letöltés befejezése után azonnal olvashatod a kiadványt.
A letöltéshez MeRSZ+ előfizetés szükséges.
Mappáim
Még nem hoztál létre mappát.
gomb segítségével választhatsz, hogy fejezetről fejezetre lapozva vagy inkább folyamatosan görgetve olvasnád-e a könyvet.
