Csajbókné Csobod Éva, Tátrai-Németh Katalin, Czékmán Ervin, Bartos Krisztina

Élelmezési menedzsment

2., átdolgozott kiadás


Új nyersanyag rögzítése

Az első lépés a passzív és aktív szó kipipálása, annak érdekében, hogy az egész állomány látsszon. Többféle megnevezés begépelésével ellenőrizni kell, hogy a hiányzó, rögzíteni kívánt új nyersanyag nem szerepel-e már az adatállományban. Ha nem, akkor ki kell választani gondolatban, milyen nyersanyagfélét akarunk a meglévő állomány bővítésére bevinni. Például ha ez egy gyümölcs, akkor be kell gépelni az alma szót, majd az alma szón álló kurzorral a „Megnevezés” melletti „Azon.” szóra kattintva a program átrendezi kódszám szerinti sorrendbe az almához képest az adatokat. Mindezt annak érdekében, hogy a kódszámok (azon. = azonosító) sorozatában a gyümölcsök között a rögzíteni kívánt új gyümölcs helyét, kódját meg lehessen keresni (célszerű a magyar ábécé szabályait is figyelembe venni, de nem szükséges). Az új felvitel az Insert billentyű leütésével indul, be kell gépelni az előzőek szerint kiválasztott azonosítót, és az alatta lévő mezőbe a magyar helyesírás szabályai szerint a megnevezését. A következő mezőbe a webes megnevezés írható (nem kötelező). A program kötelezően kitöltendő mezőn nem enged túllépni. Idegen nyelvű megnevezés is megadható a következő mezőben lévő segédállomány megnevezésére kattintva, de ez sem kötelező. Ezután a „Nyersanyagcsoport” szóra kattintva legördül a nyersanyagcsoport törzsének ablaka, amiből kiválasztva a megfelelőt Enterrel, az átmásolható az aktuális mezőbe. Ugyanígy kiválasztható a „Termék/tev. kód” (ITJ számot takar) a legördülő ablakból, ezután pedig a CPV (közös közbeszerzési szójegyzék) kód a segédállomány törzsének felhozásával és a szükséges szám átmásolásával. Kötelező a mennyiségi egység törzséből kiválasztani a megfelelőt, ami Enter segítségével átkerül az aktuális mezőbe. A következő mező kitöltése nem kötelező, csak akkor célszerű, ha olyan nyersanyagot kell bevinni, ami nyersen önálló fogásként étlapra tervezhető. Ez az adat az adag mennyisége, például a felvágottakból mindig 50 grammot adva itt, a kilogrammban nyilvántartott új anyagnál 0,05-öt kell begépelni. Ez a későbbi munkát könnyíti meg, mert későbbi hivatkozásnál, például étlaptervezésnél, automatikusan a 0,05 jelenik meg. Szintén nem kötelező a százalékos tisztítási és sütési veszteség, a kiszabási kerekítés, a tárolási jellemzők és a minőségmegőrzési idő megadása sem (viszont fontos lesz a raktári kivételezés miatt). Kötelező azonban kiválasztani (Enterrel) a megfelelő raktárat a raktártörzs felhozásával. Felül, a szürke mezőben a „Pénzügyi adatok” fül megnyitásával az eddigi adatok alapján a program felkínál egy áfakulcsot az áfatörzsből, ami elfogadható vagy felülírható az áfatörvény aktuális ismerete alapján. Szükséges az aktuális átlagár megadása, a program ezt azonban mindig a hónapzárásokkor aktualizálja a beszerzések és a nyitókészlet figyelembevételével, a súlyozott átlagárszámítás szabályai szerint. Nem kötelező a rezsi %-os megadása, valamint a fogyasztói ár és a nyilvántartási ár megadása sem. Lehetőség van a minimum és maximum készlet figyelésére is, de nem kötelező, és ma már talán ezen adatok jelentősége is minimálisra csökkent.

Élelmezési menedzsment

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 022 4

A közétkeztetés rendkívül fontos szerepet tölt be a lakosság egészséges életmódjának, táplálkozásának alakításában. Az élelmezési üzemek vezetése, irányítása és gazdálkodási tevékenysége széles szakmai ismeretet kíván a gyakorló élelmezésvezetőktől. A könyv elsősorban a szakmát elsajátítani készülő dietetikushallgatók és élelmezésvezető szakképesítésben részt vevők számára készült, de hasznos lehet a már gyakorlatban dolgozó kollégák számára is. A fejezetek összeállítása során a szerzők törekedtek az élelmezésvezetői/élelmezésmenedzseri munka minden szegmensét érthetően, világosan, az összefüggések feltárásával bemutatni. Ezek közé tartozik a közétkeztetés társadalmi szerepe, feladata, területei, a közétkeztetésben érintett szereplők köre, a közétkeztetés szabályozásának eszközei, az élelmezési ellátás szervezési és informatikai feladatai és annak háttere. A könyv foglalkozik a közétkeztetésben alkalmazandó speciális menedzseri tevékenységekkel, valamint az élelmezés minőségirányítási rendszerével is. Hangsúlyos szerepet kap a kor szellemének megfelelően a fenntarthatóság biztosítása az élelmezés teljes vertikumában. A könyv szerzői a szakma elismert szakemberei, akik több éves kiváló elméleti és gyakorlati tapasztalattal rendelkeznek.

Hivatkozás: https://mersz.hu/csajbokne-csobod-tatrai-nemeth-czekman-bartos-elelmezesi-menedzsment-2kiad//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave