Magyar Zoltán

Szent Imre a magyar kultúrtörténetben

Falképek

Egyes vélemények szerint a „magyar szent királyok” kompozíciójának prototípusa a Kolozsvári testvérek váradi királyszobraiban keresendő. A magunk részéről az 1370-es éveknél korábbra tesszük végleges kialakulását, az azonban kétségtelen, hogy a váradi székesegyház előtt álló szobrok komoly hatást gyakoroltak Bihar vármegye és a szomszédos tájak művészetére. A Váradhoz közeli települések templomművészetét a püspöki székhely olaszos kultúrája is nagyban befolyásolta, így aztán érthető, hogy a közeli Mezőtelegden, a Telegdi család birtokközpontján is e szellemben bővítették és festették ki a templomot a XV. század elején.1 Ekkor készültek a hajó déli oldalán látható magyar szentek (Imre, István, László) álló alakos képei is.2 Az egymástól oszlopokkal elválasztott figurák stilárisan a kriscsóri „háromkirályokkal” mutatnak közeli rokonságot. A falképen „a kezében tartott liliomról könnyen felismerhető Imre herceg, szép fiatal arccal és leomló hajjal. A fejéke nyitott, korona, karon és lábakon vaslemezek. A páncél fölött vasing, mely kilátszik a rövidújju élénk szinű felöltőből úgy a nyakánál, mint a térdek fölött”.3

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 030 9

A nemes Imre herceg előkelő nemzetségből, mint cédrus a Libanonról, Szent Istvántól, Magyarország első királyától származott, erényekkel nagyon feldíszítve, ragyogóan tündökölt” – örökíti meg Szent Imre egyházi legendája. A tragikus sorsú trónörökös életével és halálával, és még inkább emlékezetével évszázadokon keresztül formálója volt a magyarság kulturális önképének. Úgy is, mint az „örök királyfi” a magyar szent királyok között, úgy is, mint a magyar tragikum, a hamvába holt remények jelképe, és úgy is, mint az egyház által sugallt ideál: a túlvilágnak élő, szűzi, tiszta keresztény ifjú megtestesítője, a „liliomos herceg”. Szent Imre tisztelete valószínűleg már a halálát követő évtizedben kialakult, hiszen már maga István király is fájdalmas figyelemmel ápolta fia emlékét, az 1083. évi szentté avatástól pedig már országszerte elterjedt, és máig fellelhetők a koronként rétegződő, gazdagodó kultusz írásos, tárgyi és szájhagyományozott emlékei. A monográfia folklorista-művelődéstörténész szerzője, hasonlóképpen a többi Árpád-házi szentről szóló kötetéhez, a vonatkozó kulturális hagyomány átfogó ismertetésére vállalkozik. Szent Imre korának, történelmi alakjának bemutatásán kívül áttekintve a Szent Imre-kultusz ezer évet átívelő művelődéstörténeti vonatkozásait: egyházi és népi tiszteletét, hagiográfiáját, koronként változó ikonográfiáját, folklórhagyományait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-szent-imre-a-magyar-kulturtortenetben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero