Magyar Zoltán

Szent Imre a magyar kultúrtörténetben

Legújabb kori előfordulások

A XIX. század nemzeti ébredése a romantika, majd a historizmus jegyében mondhatni visszahódította a magyar művészet számára Szent Imre „liliomos alakját”. Az egyházi és világi rangosabb építkezéseken (Szent István-bazilika, Magyar Tudományos Akadémia, pécsi székesegyház, Mátyás-templom) újfent szívesen nyúltak e témához, jeléül a kettős, egyházi és nemzeti tiszteletnek. A XIX. század nagy egyházi és történeti festői visszahozták, illetve újra kialakították azt a férfias, daliás, bátor és szent Imre-típust, amely ikonográfiájának a XIV–XV. században volt sajátja, annak a képnek korszerűvé „hangszerelt” változatát, melyet már a középkor magyarsága is eszményképeként tisztelt.1 E múlt század második felében született nagy művek közül való Székely Bertalan pécsi Szent Imre-freskóciklusa, Zichy Mihály Szent Imre-szárnyasoltára a Mátyás-templomban, Roskovics Ignác arcképcsarnokának Szent Imréje, avagy Vastagh György (Szent István-bazilika), Hegedűs László (Trencsén) és Lotz Károly barokk túlzásoktól mentes oltárképei.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 030 9

A nemes Imre herceg előkelő nemzetségből, mint cédrus a Libanonról, Szent Istvántól, Magyarország első királyától származott, erényekkel nagyon feldíszítve, ragyogóan tündökölt” – örökíti meg Szent Imre egyházi legendája. A tragikus sorsú trónörökös életével és halálával, és még inkább emlékezetével évszázadokon keresztül formálója volt a magyarság kulturális önképének. Úgy is, mint az „örök királyfi” a magyar szent királyok között, úgy is, mint a magyar tragikum, a hamvába holt remények jelképe, és úgy is, mint az egyház által sugallt ideál: a túlvilágnak élő, szűzi, tiszta keresztény ifjú megtestesítője, a „liliomos herceg”. Szent Imre tisztelete valószínűleg már a halálát követő évtizedben kialakult, hiszen már maga István király is fájdalmas figyelemmel ápolta fia emlékét, az 1083. évi szentté avatástól pedig már országszerte elterjedt, és máig fellelhetők a koronként rétegződő, gazdagodó kultusz írásos, tárgyi és szájhagyományozott emlékei. A monográfia folklorista-művelődéstörténész szerzője, hasonlóképpen a többi Árpád-házi szentről szóló kötetéhez, a vonatkozó kulturális hagyomány átfogó ismertetésére vállalkozik. Szent Imre korának, történelmi alakjának bemutatásán kívül áttekintve a Szent Imre-kultusz ezer évet átívelő művelődéstörténeti vonatkozásait: egyházi és népi tiszteletét, hagiográfiáját, koronként változó ikonográfiáját, folklórhagyományait.

Hivatkozás: https://mersz.hu/magyar-szent-imre-a-magyar-kulturtortenetben//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero