Bencsik Andrea

Tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban

Az üzleti stratégiától a mesterséges intelligenciáig


A kapcsolatrendszer

A korábbiakban bemutatott fenntartható vezetés modelljei és jellemzői közül Avery és Bergsteiner piramisa áll legközelebb a fenntartható tudás koncepciójához (lásd Avery & Bergsteiner, 2011c). A következőkben ennek lehetséges kapcsolatrendszerét tekintjük át. A piramis összefoglalja a fenntartható vezetés szükséges elemeit az alapoktól a végső eredményekig. Ha megnézzük a piramis alapelemeit, a tizennégy elem közül tizenegy olyan elvárásokat fogalmaz meg, amelyek a tanulószervezeti kultúra jellemzői közé sorolhatók. Kettő a TM-folyamat lépéseit fogalmazza meg (tehetség/tudás megszerzése és folyamatos fejlesztése), az első pedig magát a vezetési stílust deklarálja. Ez azt jelenti, hogy a fenntartható vezetés alapkövetelménye a tanulószervezeti jellemzőkre épül, és a TM-folyamat lépéseit is szükségesnek ítéli. Ha a piramis magasabb szintjére lépünk, a hat elem közül öt ismét a tanulószervezeti kultúra jellemzőihez sorolható, egy pedig a TM lépéseit tartalmazza (tudásmegosztás és -megtartás). A következő szint az előzőekre építve a kulcsfaktorokat foglalja magában, amelyek a teljesítmény hajtóerői. Ezek a minőség, a munkatársi elkötelezettség és az innováció. A TM oldaláról értékelve ennek a szintnek az elemeit a tudásfejlesztés/tudásbeépítés innovációt eredményez, a tudásalkalmazás és a tudásmérés a minőséget biztosítja, a munkatársi elkötelezettség pedig a tudásmegosztás és a tudásmegőrzés követelményeit szolgálja.

Tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban

Tartalomjegyzék


Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 018 7

A könyv a 2015-ben megjelent A tudásmenedzsment elméletben és gyakorlatban kiegészített és frissített változata. Túllép a tudásmenedzsment alapjain és azok részletes tárgyalása helyett holisztikus képet ad arról, hogy a – számos szervezet által már felismert és szükségesnek ítélt – lépéseket milyen összefüggések figyelembevételével érdemes megtervezni és megvalósítani.

A témakör rövid felvezetését követően a stratégia mint a változást indító vezetői döntés mikéntjét vázolja, és a változásra való felkészülés további elemeit veszi sorra. A feltételek között kiemelt jelentőségű a bizalomra és etikus viselkedésre épülő szervezeti kultúra megteremtése. Ezek megteremtése utána a szervezet további folyamataival történő integrálás lehetőségét tárgyalja. Az egyes fejezetek nemcsak leíró módon foglalkoznak a rendszerépítés során megteendő lépések bemutatásával, hanem minden esetben a hozzájuk kapcsolódó gyakorlati kutatási eredmények teszik azokat kézzelfogható valósággá.

A szerző a tudásmenedzsment egy lehetséges jövőképét is az olvasók elé tárja, hangsúlyozva a mesterséges intelligencia térnyerésének következményeit és a fenntartható tudásról történő gondolkodás szükségességét. A gyakorló szakemberek számára kifejezetten érdekes lehet a kötet tartalmi lezárásaként vázolt hazai helyzetkép és szervezeti jógyakorlatok bemutatása.

Hivatkozás: https://mersz.hu/bencsik-tudasmenedzsment-elmeletben-es-gyakorlatban//

BibTeXEndNoteMendeleyZotero

Kivonat
fullscreenclose
printsave