Hay Diana, Palasik Mária, Schadt Mária (szerk.)

Nők a tudomány fellegvárában

Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021

Az egyszerűsített eljárás

Az egyszerűsített eljárás csúcsidőszaka 1952 volt. Az első mérce nagyon magas volt; a pályázókat nemcsak szakmai szempontból, hanem ideológiailag is nagyon alaposan megvizsgálták. Az elbírálásra tudományos osztályonként és tudományáganként összesen tizenhárom bizottságot alakítottak, amelyek általában három tagból és egy elnökből álltak. A tagok az Akadémia rendes és levelező tagjai voltak. Minden szakbizottságban helyet foglalt a TMB egy-egy képviselője is. Ezek a bizottságok tettek javaslatot arra, hogy az illető pályázó kandidátusi vagy doktori címet kapjon, vagy egyikre sem tartják méltónak. A javaslatokról 1952-ben a Tudományos Minősítő Bizottság három ülésén döntöttek. A pályázatok egy részében kikérték a Politikai Bizottság véleményét. Ezeknek az eljárásoknak a felügyelete Révai József és Gerő Ernő kezében volt. A társadalomtudományok rosszabb helyzetben voltak, mert tudósaik tevékenységének megítélése sokkal erősebben függött az ideológiai szempontoktól. Közgazdász nagydoktor egyáltalán nem lett, történész és jogász is mindössze hat fő (Domanovszky Sándor, I. Tóth Zoltán, Kiss Lajos /néprajz/ és Lederer Emma történész,1 Eckhart Ferenc és Polner Ödön jogász).2 A természettudományok terén más volt a helyzet, mert olyanok is kaptak minősítést, akiknek a világnézete nem kötődött a marxizmus–leninizmushoz.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 008 8

Történelem

A Magyar Tudományos Akadémia Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság kezdeményezésére és gondozásában készült kötet a tudományos kutatómunka iránt elhivatott 191 nő életét és tudományos tevékenységét mutatja be, akik valamennyi tudományterületet és az MTA összes osztályát képviselik. Olyan tudósok ők, akik jelentős eredményeket értek el a szakterületükön, akadémiai doktori fokozatot szereztek, illetve akadémikusok lettek, és már nincsenek közöttünk. A pályaképekből megismerhető nagyszerű tudományos eredmények rávilágítanak arra is, hogy a nőknek pályájuk során általában több akadállyal kell megküzdeniük, mint férfitársaiknak.

Az életutak a 19. század végétől 2021-ig terjedő időszakot ölelik fel, miközben kibontakozik több mint egy évszázad izgalmas társadalom-, politika-, intézmény- és oktatástörténete. Emellett – a nők és a tudomány kapcsolatát körbejárva – külön tanulmányok mutatják be a nők helyzetét a felsőoktatásban a 20. században, felvázolják a tudományos minősítés rendszerét az Akadémián, az akadémiai tagjelölések és tagválasztások rendjét, valamint a nők helyét a kutatói életpályán, érzékeltetve azt is, hogy a tudománypolitika hogyan befolyásolja az intézmények és a kutatók életét.

A kötet célja az életutak és tudományos teljesítmények megismertetésén túl az, hogy ösztönözze a következő nemzedéket a tudományos kutatásra, és az ez által kiváltott különleges örömökre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nok-a-tudomany-fellegvaraban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero