Hay Diana, Palasik Mária, Schadt Mária (szerk.)

Nők a tudomány fellegvárában

Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021

„A Szentlélek edényei” – Művelődés a középkori női kolostorokban

A nők nevelésének, művelődésének történetével foglalkozó szerzők egyetértenek abban, hogy a korai középkor Európája női kolostorainak lakói között számos kiemelkedő műveltségű apáca élt. Így például Hrotsvitha von Gandersheim (935–973), aki költeményeket és drámákat írt latin nyelven, Hildegard von Bingen (1098–1179), aki zeneműveket komponált, kozmológiai és orvostudományi műveket alkotott, a miszticizmus hatását tükröző misztériumjátékokat és próféciákat írt. Vallási közösséget alapított, II. Henrik, Barbarossa Frigyes és a pápa is kikérte a tanácsait. Kiterjedt levelezést folytatott tudós férfi kortársaival. Néhány művét illusztrációkkal is ellátta. Művei Szent Ágoston, Boethius, Sevillai Izidor, Arisztotelész, Bernard Silvestris és Galénosz munkásságának alapos ismeretét és hatását tükrözik.1 Többek között ebbe a körbe tartozott Mechtild von Magdeburg (ca. 1210–1282?), aki vallási tárgyú vízióit részint latin, részint pedig ófelnémet nyelven tette közzé az olvasók számára. Ezek a példaként említett tudós apácák azonban nem a korabeli felsőoktatásban, nem az egyetemeken tettek szert műveltségre, hanem életük színterén, a kolostorban, annak belső iskolájában és könyvtárában.

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 008 8

Történelem

A Magyar Tudományos Akadémia Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság kezdeményezésére és gondozásában készült kötet a tudományos kutatómunka iránt elhivatott 191 nő életét és tudományos tevékenységét mutatja be, akik valamennyi tudományterületet és az MTA összes osztályát képviselik. Olyan tudósok ők, akik jelentős eredményeket értek el a szakterületükön, akadémiai doktori fokozatot szereztek, illetve akadémikusok lettek, és már nincsenek közöttünk. A pályaképekből megismerhető nagyszerű tudományos eredmények rávilágítanak arra is, hogy a nőknek pályájuk során általában több akadállyal kell megküzdeniük, mint férfitársaiknak.

Az életutak a 19. század végétől 2021-ig terjedő időszakot ölelik fel, miközben kibontakozik több mint egy évszázad izgalmas társadalom-, politika-, intézmény- és oktatástörténete. Emellett – a nők és a tudomány kapcsolatát körbejárva – külön tanulmányok mutatják be a nők helyzetét a felsőoktatásban a 20. században, felvázolják a tudományos minősítés rendszerét az Akadémián, az akadémiai tagjelölések és tagválasztások rendjét, valamint a nők helyét a kutatói életpályán, érzékeltetve azt is, hogy a tudománypolitika hogyan befolyásolja az intézmények és a kutatók életét.

A kötet célja az életutak és tudományos teljesítmények megismertetésén túl az, hogy ösztönözze a következő nemzedéket a tudományos kutatásra, és az ez által kiváltott különleges örömökre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nok-a-tudomany-fellegvaraban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero