Hay Diana, Palasik Mária, Schadt Mária (szerk.)

Nők a tudomány fellegvárában

Kutatói életutak a Magyar Tudományos Akadémián 1949–2021

„Kétségbeesett küzdelem hivatásuk” – Nők a 19. századi magyar egyetemeken

Magyarországon a kiegyezést követő évtizedek kezdetben nem hoztak érdemi változást a nők felsőfokú oktatása terén. A női emancipáció kérdései azonban egyre jobban előtérbe kerültek a korabeli közbeszédben, publicisztikában és szakművekben. Az 1870-es éveknek a korábbiakhoz képest szabadabb politikai légkörében a nők felsőfokú képzését is egyre többen szorgalmazták. Közéjük tartozott Veres Pálné, a hazai nőnevelés jelentős szószólója, aki Nézetek a női ügy érdekében (1868) című röpiratában olyan hivatások hozzáférhetőségét is biztosítani kívánta a nők számára, mint például a gyógyszerészet, a gyermek- és a nőgyógyászat. A kor egyik mérvadó és befolyásos kultúrpolitikusa, Markusovkszy Lajos (1815–1893) orvos – a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban az egyetemi ügyek előadója – egy hosszabb tárcát szentelt a kérdésnek az általa főszerkesztőként megjelentetett Orvosi Hetilapban (Az orvosi gyakorlat a nőknek való-e? 1869/1870). Írásában észak-amerikai, francia és svéd példákra hivatkozva sürgeti a nők orvossá képzésének megindítását. (Párizsban 1869-ben engedélyezték négy női hallgató tanulmányainak megkezdését az orvosi karon.) Markusovszky sorra cáfolta a nők felsőfokú tanulmányaival szemben felhozott tipikus ellenérveket is. Főszerkesztői tárcasorozata méltán értékelhető a hazai „orvosnőképzés mellett tudományosan érvelő, egyik legelső hazai forrásunkként”.1

Tartalomjegyzék

Kiadó: Akadémiai Kiadó

Online megjelenés éve: 2024

ISBN: 978 963 664 008 8

Történelem

A Magyar Tudományos Akadémia Nők a Kutatói Életpályán Elnöki Bizottság kezdeményezésére és gondozásában készült kötet a tudományos kutatómunka iránt elhivatott 191 nő életét és tudományos tevékenységét mutatja be, akik valamennyi tudományterületet és az MTA összes osztályát képviselik. Olyan tudósok ők, akik jelentős eredményeket értek el a szakterületükön, akadémiai doktori fokozatot szereztek, illetve akadémikusok lettek, és már nincsenek közöttünk. A pályaképekből megismerhető nagyszerű tudományos eredmények rávilágítanak arra is, hogy a nőknek pályájuk során általában több akadállyal kell megküzdeniük, mint férfitársaiknak.

Az életutak a 19. század végétől 2021-ig terjedő időszakot ölelik fel, miközben kibontakozik több mint egy évszázad izgalmas társadalom-, politika-, intézmény- és oktatástörténete. Emellett – a nők és a tudomány kapcsolatát körbejárva – külön tanulmányok mutatják be a nők helyzetét a felsőoktatásban a 20. században, felvázolják a tudományos minősítés rendszerét az Akadémián, az akadémiai tagjelölések és tagválasztások rendjét, valamint a nők helyét a kutatói életpályán, érzékeltetve azt is, hogy a tudománypolitika hogyan befolyásolja az intézmények és a kutatók életét.

A kötet célja az életutak és tudományos teljesítmények megismertetésén túl az, hogy ösztönözze a következő nemzedéket a tudományos kutatásra, és az ez által kiváltott különleges örömökre.

Hivatkozás: https://mersz.hu/nok-a-tudomany-fellegvaraban//

BibTeX EndNote Mendeley Zotero