Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.
›
I. A populizmus politikai gazdaságtana
›
A gazdaságpolitika konzisztenciájáról és a populizmus kaméleoni alapvonásáról
›
1. Bevezetés

1. Bevezetés1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Jelen tanulmányban Benczes István „Makrogazdasági populizmus és/vagy a populizmus politikai gazdaságtana” (2024) című tanulmányának néhány téziséhez kapcsolódva fogalmazok meg észrevételeket. Dornbusch és Edwards (1990) makrogazdasági populizmus megközelítése helyett a politikatudományi irodalomban meghatározó a populizmus mint laza szövetű másodlagos ideológia (Mudde, 2004; Mudde és Rovira Kaltwasser, 2012) konceptualizálására építek, de emellett a politikatudomány más, a populizmus és a gazdaságpolitika közötti kapcsolatát tárgyaló populizmusértelmezéseire is reflektálok.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hozzászólásom a politikatudomány populizmusmegközelítéseit integrálja, melyek középpontjában nem a (gazdaság)politikai tartalom áll. Ebben a diszciplináris perspektívában a közpolitikai2 tartalmi kérdések mellett a demokrácia, illetve a hibrid vagy autoriter rezsimek formális és informális intézményeinek működési módja, valamint a populista diskurzus (retorika) értelmezési keretei, nyelvezete is kitüntetett figyelmet kapnak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az elméleti összefoglaló alapján három tézis fogalmazható meg a populizmus és a gazdaságpolitika viszonyáról. Egyrészt a populista gazdaságpolitikák mögötti ideológiai keveredés nem csupán gondolati inkonzisztenciaként, hanem a populizmus kaméleoni alapvonásából adódó rugalmasságként is felfogható. Másrészt, ehhez kapcsolódóan, a populista gazdaságpolitika nézőpontjából nem is elvárás a gazdaságpolitikai tartalom és a gazdaságideológiai narratívák közötti konzisztencia. A harmadik tézis szerint pedig a populista gazdaságpolitikában a kikristályosodott ideológiai álláspontokkal szemben az érzelmi keretezésnek, a permanens válságnarratívának és a polarizáló diskurzusoknak van meghatározó szerepük. Mindez rezonál Benczesnek arra a tézisére, mely szerint a populista kormányzati kontextusban az intézmények másként számítanak. Következtetésem szerint az indulati-érzelmi motivációkra építő populizmus gazdaságpolitikai, társadalmi költségei és a demokratikus politikai berendezkedésre gyakorolt romboló hatása hosszabb távon válnak jelentőssé – a formális és informális intézmények közötti viszony alapvetően bizonytalanná válása miatt.
1 Az írás a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Alap K 129245 számú projektjének, valamint az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programja 822590. számú támogatási szerződésének támogatásával készült.
2 Ebben a tanulmányban a „közpolitika” fogalma a nemzetközi politikatudományi irodalomban használatos public policy magyar nyelvű megfelelője, amely a szakpolitikai (például gazdaságpolitikai, egészségpolitikai vagy oktatáspolitikai) döntések tartalma mellett a döntések folyamatára és diszkurzív keretezésére is utal. A közpolitikától megkülönböztetve használom a „politika” (politics) fogalmát, amely a hatalmi politikai dimenziókat ragadja meg.
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave