4.1. Releváns versenyügyi esetek

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ahogy fentebb is említettük, a közösségi versenyszabályozás klasszikus területei közül tehát a piaci erőfölénnyel való visszaélés tilalma merül fel elsősorban a digitális gazdaság meghatározó szereplőinek esetében. Az Európai Bizottság Versenyügyi Főigazgatósága immár sok éve vizsgál olyan IKT-szereplőket, akikkel kapcsolatban a versenyszabályozási aggályok a digitálisgazdaság-beli térnyeréssel hozhatók összefüggésbe.1

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A 2000-es évek elején – Mario Monti versenyügyi biztossága idején – a Főigazgatóság honlapjának főoldaláról közvetlen link vezetett a Microsoft-dossziéhoz, amely igen vaskos volt. A Bizottság több esetben állapította meg, hogy a cég az egységes belső piacon tiltott módon visszaélt erőfölényével, és bírság megfizetésére, valamint magatartásának megváltoztatására kötelezte a(z alapvetően) szoftvergyártót. Különös jelentőségű a Microsoft (AT.37792 számú) 2004-ben indult, majd 2008-ban 899 millió eurós bírsággal végződő ügye a számítógépgyártás terén fennálló erőfölénnyel történő visszaélés tekintetében. A versenykorlátozó magatartás elsősorban a szabadalmi licenszek mértékében és az interoperabilitás biztosításának feltételeiben nyilvánult meg. A Microsoft ugyan már 2007-ben 3,87%-ról 0,7%-ra csökkentette a licenszdíjat, az interoperabilitási díjat pedig 2,98%-ról 0,5%-ra, ám 2008-as döntésében a Bizottság a 2007 előtti magatartást büntette. A határozat a versenykorlátozó magatartás által okozott legnagyobb kárnak azt tartotta, hogy a Microsoft szabadalma által védett piacon az innovációs aktivitásnak így nem volt tere (EC, 2008a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Microsofttal kapcsolatban a Yahoo keresőjének felvásárlása (M.5727 sz. eset), a Skype felvásárlása (M.6281 sz. eset), továbbá a Nokia (M.7047 sz. eset) és a LinkedIn (M.8124 sz. eset) akvizíciója is olyan ügyek voltak, amelyekben megjelentek a digitális piaci jelenléttel kapcsolatos szempontok. A Yahoo esetében az Európai Bizottság abból a megfontolásból engedélyezte a fúziót, hogy a Yahoo keresőjének az egységes belső piaci részesedése csak 10% körüli (ellentétben a Google 90%-os részesedésével), a Skype-felvásárlás elé pedig azért nem gördített akadályt, mert a videókommunikáció piacát oly mértékben bővülőnek találta, hogy a felvásárlás a vizsgálat konklúziója szerint nem hozza a Microsoftot erőfölényes helyzetbe. A Nokia mobileszköz-üzletágának felvásárlását olyan indoklással engedélyezte a Bizottság, hogy a két cég (Microsoft és Nokia) tevékenységének átfedése kismértékű, így az új piacra vonatkozóan a másik piacon meglévő erőfölénnyel való visszaélés esélye kicsi, illetve a mobiltelefon-eszközök piacán az Apple és a Samsung olyan piaci erővel bír, hogy annak kockázata, miszerint a Microsoftból ezen a piacon erőfölényével visszaélő domináns szereplő válik, elenyésző.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A LinkedIn felvásárlását viszont csak feltételekkel engedélyezte a Microsoftnak a Bizottság.2 A feltételek magukban foglalták, hogy a Microsoft operációs rendszerrel futó PC-ken lehessen nem installálni, illetve deinstallálni a LinkedInt. Ezenkívül a Microsoftnak biztosítania kellett, hogy a többi professzionális közösségimédia-szoftver (pl. Salesforce, Oracle, SAP) interoperabilitása a Microsoft Office programjában és annak applikációiban ne csökkenjen; illetve hogy ezek a konkurens szoftverek továbbra is hozzáférjenek a Microsoft Graph szoftverfejlesztő platformhoz és annak különböző szolgáltatásaihoz (felhő, adattárolás, kontakt adatok, naptárinformációk, e-mail stb.) (EC, 2016d).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Apple első versenyügye a Bizottságnál 2007-ben kezdődött, és a zeneletöltések piacára vonatkozott (AT.39154 sz. eset). Az ügy jelentősége éppen abban állt, hogy a Bizottság a digitális szolgáltatások legalapvetőbb jellemzőjéből fakadó erőfölényt kifogásolta, ti. hogy az Apple az egységes piacon belül területi megkülönböztetést alkalmaz az iTunes online áruházból történő letöltések vonatkozásában, ami nemhogy ellentétes a közösségi versenyszabályokkal, de technikailag egyáltalán nem indokolt. Az ügy örvendetesen gyorsan lezárult és jól végződött: az Apple rövid úton megszüntette a szabályoknak nem megfelelő magatartását (EC, 2008b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Apple App Store- (saját alkalmazásboltja) gyakorlataival kapcsolatban 2020-ban három EU-s versenyügy is indult, mindhárom potenciálisan erőfölénnyel való visszaélés vizsgálata céljából. Az egyik a számítógépes játékokra és számítógépes programozásra vonatkozik (AT.40716 sz. eset), és egyelőre csak az ügy megindítása történt meg. Indoklásként az szerepel, hogy az Apple visszaél erőfölényével a saját alkalmazásainak és szolgáltatásainak értékesítésekor az Európai Gazdasági Térség területén más hasonló, konkurens alkalmazásokat vagy szolgáltatásokat fejlesztő vállalkozásokkal szemben. Nagyon hasonlóak az e-könyvek és hangoskönyvek terjesztésével kapcsolatos (AT.40652 sz.), illetve a zenestreaming-szolgáltatásokra vonatkozó (AT.40437 sz.) esetek, amelyekben az App Store az Apple Books, illetve az Apple Music alkalmazást részesíti előnyben a hivatalos felvetés szerint. A zenestreaming esetben 2023. február 28-án a Bizottság kifogásokat fogalmazott meg az Apple-lel szemben, leginkább azt, hogy az Apple nem teszi megfelelően elérhetővé a fogyasztók számára, hogy hol és hogyan tudnak alacsonyabb árú streamingszolgáltatásokra előfizetni (EC, 2023c). A vállalat a kifogásokra egy szóbeli meghallgatás keretében válaszolt a 2024 elején még folyamatban lévő ügyben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanabban az időben, amikor az App Store-ral kapcsolatos ügyek elindultak, az Apple mobilfizetési szolgáltatási piaci magatartásával kapcsolatosan is nyitott a Bizottság egy erőfölényes ügyet (AT.40452 sz. eset), amelynek fókuszában az Apple Pay áll. Az indoklás szerint az, hogy az Apple Pay benne van az iPhone-ok operációs rendszerében, korlátozza ezen a digitális szolgáltatási piacon a versenyt, a konkurensek kizárásával. Az elsődleges vizsgálatok megalapozottnak találták az észrevételt, és a Bizottság határozott kifogást fogalmazott meg: az Apple az iOS platformon korlátozza a versenyt a mobiltárcák piacán, mivel az harmadik fél fejlesztők számára nem hozzáférhető, miközben az NFC (near-field communication) technológia standardizált és elérhető (EC, 2022a). Az ügyben a szóbeli meghallgatást követően, 2024. január 19-én a Bizottság javaslatokat fogalmazott meg, többek között azt, hogy az Apple-nek engedélyeznie kellene harmadik fél mobiltárca-szolgáltatókat az iOS platformon további díjfizetés nélkül, méghozzá az Európai Gazdasági Térségben regisztrált összes regisztrált Apple ID-tulajdonos számára, és további funkciókat is elérhetővé kellene tennie az NFC-alapú versenytárs-szolgáltatók számára (pl. FaceID és más azonosítási mechanizmusok) (EC, 2024).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Érdekes a Motorola 2012-ben megnyitott (AT.39985 sz.) esete is, amely éppen a két fent már említett nagy szoftveróriás, az Apple és a Microsoft közös panasza nyomán indult. A kifogás abban állt, hogy a Motorola bizonyos standardokat nem tartott be, amivel megnehezítette a szoftvercégek hozzáférését a Motorola mobiltelefon-termékek mint platform piacához. Az esetet egy ponton a Bizottság elkezdte együtt kezelni a Samsung nagyon hasonló (AT.39939 sz.) ügyével. A két ügyben 2014-ben született a mobiltelefon-gyártókat elmarasztaló döntés, amely egyúttal a standardoknak való azonnali megfelelésre kötelezte őket. Ugyanakkor a Bizottság úgy döntött, hogy nem bírságolja meg a cégeket, mivel ilyen típusú ügy még nem volt az EU-s bírósági gyakorlatban, a nemzeti bíróságok pedig divergens döntésekre jutottak a hasonló ügyekben (EC, 2014a).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Ugyanakkor, szintén még 2012-ben, némi meglepődésre gyorsan és ellenvetés nélkül engedélyezte a Bizottság, hogy a Google felvásárolja a Motorola Mobilityt, amely okostelefonokat és tableteket fejlesztő cég volt (M.6381 sz. eset). A Bizottság úgy találta, hogy a tranzakció nem befolyásolja lényegesen az érintett piacokat (okostelefonok és tabletek operációs rendszerei és ezek szabadalmainak piaca). Mindazonáltal a döntés ismertetésekor az akkori versenyügyi biztos, Joaquín Almunia kiemelte, hogy a Bizottság a döntést követően is szoros figyelemmel kíséri a piaci fejleményeket (EC, 2012).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Facebookkal (Metával) szemben 2021-ben indult erőfölényes ügy (AT.40684) a cég közösségimédia-felületének adásvételi platformjára, a Marketplace-re vonatkozik. A bizottsági észrevétel szerint a techcég a Marketplace-en összegyűjtött hirdetői adatokat felhasználhatta más piacokon, például az online fizetett hirdetések piacán (EC, 2021b). A vizsgálatot kifogásközlés követte 2022 decemberében, melyben az eredeti észrevétel megerősítése mellett árukapcsolási, illetve a versenytársakkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is kifogásolt a Bizottság (EC, 2022b). Az árukapcsolásban a Marketplace online hirdetési szolgáltatása és a közösségimédia-platform érintett, ti. hogy utóbbinak a felhasználói automatikusan hozzáférnek az előbbihez, függetlenül attól, hogy ez szándékukban áll-e. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat megtestesülését a Marketplace felhasználásának elfogadandó feltételeiben látja megtestesülni a Bizottság. A vállalat a kifogásokra egy szóbeli meghallgatás keretében válaszolt a 2024 elején még folyamatban lévő ügyben.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Platformszabályozás terén az Európai Unióban a 2020-as években hatályba lépő rendeleteket megelőzően legjelentősebbnek a Visával és a MasterCarddal szemben folytatott, a pénzügyi közvetítő platformokat működtető vállalatok díjszámítási gyakorlataira vonatkozó vizsgálatokat tekinthetjük. A Visa-ügy (AT.29373 sz.) még 2000-ben indult, a MasterCarddal szembeni első vizsgálat (AT.34579 sz.) ennek kapcsán, 2006-ban kezdődött és végül a Bíróságnál végződött 2014-ben, miután a 2007-es bizottsági elmarasztaló döntést a MasterCard megtámadta. A Bíróság lényegében helyben hagyta a Bizottság korábbi döntését, és megerősítette a díjszámítási gyakorlat versenykorlátozó mivoltát (EC, 2014b).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A MasterCarddal szemben azonban egy újabb vizsgálat (AT.40049 sz. eset) is elindult 2013-ban, amely 2019-ig tartott, és fókuszában az interregionális (Európa és más régiók közötti) közvetítői díjak álltak. Ebben az ügyben a Bizottság 2015-ben fogalmazta meg hivatalos kifogásait a MasterCard gyakorlatával szemben. A kifogás lényege az volt, hogy a MasterCard kizárja a kiskereskedőket az alacsonyabb közvetítői díjakból fakadó előnyökből. Döntés az ügyben 2019-ben született: a Bizottság 570 566 000 euróra büntette a MasterCardot a kereskedők hozzáférésének akadályozása miatt (EC, 2019a). A döntésről tartott sajtótájékoztatón a versenyügyi biztos, Margrethe Vestager azt mondta: „Az európai fogyasztók minden nap kártyával fizetnek, amikor ételt vagy ruhát vesznek, vagy online vásárlásokat hajtanak végre. Azzal, hogy a MasterCard megakadályozta a kereskedőket abban, hogy más tagállamok bankjai által ajánlott jobb kondíciókat választhassanak piaci alapon, a MasterCard mesterségesen megemelte a kártyás vásárlások díját, amivel az EU fogyasztóit és kiskereskedőit egyaránt megkárosította” (EC, 2019b). A MasterCard elfogadta a döntést, és – a Visával együtt – vállalta a versenykorlátozó magatartás megszüntetését.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A Visa- és MasterCard-ügyekkel szorosan összefügg az a szabályozási fejlemény, amely szerint 2015. április 29-én a Parlament és a Tanács új rendeletet (2015/751) fogadott el a kártyaalapú fizetési műveletek bankközi jutalékairól (EU, 2015). A rendelet a bankközi fizetések esetében maximális összegeket határoz meg (0,2% a fogyasztói betéti kártyák esetében, 0,3% a fogyasztói hitelkártyák esetében), és növeli ezen tranzakciók transzparenciáját. A rendelet 2015. június 8. óta hatályos.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Értelemszerűen az olyan digitális óriások, mint a Google, Facebook, Apple stb. óriási nyomást gyakorolnak az európai kormányzatokra és a Bizottságra egyaránt. Az utóbbi időben újabb ügyek jelzik, hogy a sokszor színfalak mögött zajló, de annál jelentősebb politikai folyamatok a 2010-es évek második felében új szakaszba érkezhettek. Az egyik a(z AT.40099 számú) Google-ügy. A Bizottság 2015 áprilisában vizsgálatot indított, hogy kiderítse, a Google visszaélt-e piaci erőfölényével az általános internetes keresőszolgáltatások terén, valamint az Android készülékgyártókkal és mobilhálózat-működtetőkkel szemben. Előbbi versenykorlátozó magatartás a Bizottság gyanúja szerint konkrétan úgy történt, hogy az általános keresési listázáskor saját ár-összehasonlító alkalmazását részesítette előnyben. Az Android esetében pedig a gyanú versenyellenes megállapodások megkötését, illetve a mobileszközökön mint platformokon működtetett operációs rendszerek, alkalmazások és szolgáltatások piacán a piaci erőfölénnyel való visszaélést foglalja magában. 2016 áprilisában a Bizottság kifogásközlést küldött a Google-nek az ügyben. Margrethe Vestagher versenyügyi biztos a kifogásközlés megküldéséről tartott sajtótájékoztatón a következőket mondta: „A versenyképes mobilinternet-ágazat egyre fontosabbá válik az európai fogyasztók és vállalkozások számára. Az eddigi vizsgálataink alapján úgy véljük, hogy a Google magatartása (…) gátolja a fogyasztókat abban, hogy a mobilalkalmazások és -szolgáltatások szélesebb skálájából választhassanak, és útját állja a más piaci szereplők általi innovációnak” (EB, 2016). Vagyis újabb olyan ügy bontakozott ki, amelyben új típusú piacokon és termékek-szolgáltatások vonatkozásában került sor a meglévő szabályok alkalmazására. Hosszas vizsgálatok, valamint tanácsadói elemzések és jelentések után az ügyben 2018-ban született döntés: a Bizottság 4,34 milliárd euróra büntette a Google-t amiatt, hogy az Android készülékeken a versenyszabályokkal össze nem egyeztethető módon segítette elő a Google saját keresőmotorjának dominanciáját. Ezt a Google úgy érte el, hogy a mobiltelefon-gyártóknak a Google keresőt és a Chrome-ot előzetesen installálni kellett készülékeikre, hogy a Google alkalmazásboltjának (Play Store) licenszét megkapják; ehhez a feltételhez kötötte a kifizetéseit egyes nagy gyártóknak; illetve megakadályozta, hogy a gyártók akár egyetlen olyan mobiltelefont értékesítsenek, amely nem a Google által jóváhagyott Android operációsrendszer-verzióval (Android forks) futott (EC, 2018).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Páratlan pénzügyi léptéket öltő és ezzel új korszakot jelző eset a 2014-ben indult Apple-ügy (SA.38373 sz. eset), amely a digitális óriás egységes piacon belüli adózási gyakorlatára vonatkozik. Az eset az állami támogatások szabályozása alá tartozik, és az érintett állam Írország – a formális vizsgálat is a tagállammal szemben indult. Sem a magatartás, sem a szabályozási terület nincs közvetlen összefüggésben a digitális piaccal, ám mivel az érintett vállalat (az Apple) a digitális gazdaságban vált rövid idő alatt világméretű, meghatározó, az oktostelefonok (iPhone) és tabletek (iPad) gyártásától az alkalmazásáruházi piacokig (iTunes, App Store) számos részpiacon domináns piaci pozícióban lévő szereplővé, az ügy mégis releváns témánk szempontjából. Mégpedig elsősorban azért, mert a döntés a digitális multinacionális vállalatokkal szembeni bizottsági hozzáállás jeleként is értelmezhető, ami – mint azt mindjárt látjuk – meglehetősen kemény.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A történet valójában már 2013. június 13-án elkezdődött, egy Írországnak írt levéllel, amelyben a Bizottság információt kért arról, milyen szabályok szerint adózik az Apple a tagállamban. A levelezés folytatódott, majd a versenyügyi esetet a Bizottság hivatalosan 2014. február 21-én nyitotta meg, a vizsgálatot júniusban indították. A dokumentáció egyrészt az Apple mint multinacionális vállalat könyvelési gyakorlatának aggályos elemeire hívja fel a figyelmet, hivatkozva az OECD vonatkozó iránymutatásaira. A Bizottsági vizsgálat kimutatta, hogy az írországi adózási gyakorlat nyertese az Apple cégcsoport volt, vesztese az Európai Unió, a belső piacon realizált profit utáni adó meg nem fizetése révén.3 2016. augusztus 30-án a Bizottság megállapította, hogy Írország jogellenes adókedvezményt nyújtott az Apple-nek, amelynek összege a 13 milliárd eurót is elérheti. A hír futótűzként járta végig az európai és a világsajtót, a hírre az Apple-vezér Tim Cook is azonnal reagált, meglehetősen felháborodottan, olyanokat mondva, mint hogy az Apple évtizedek alatt felvirágoztatta az írországi Corkot, hogy a Bizottság döntése minden tény-, illetve jogalapot nélkülöz, valamint hogy az Apple elkötelezett a nemzetközi adózási reformok iránt.4 2017 októberében a Bizottság az Európai Bíróság elé vitte az ügyet, mivel Írország addig még mindig nem számolta ki és nem gyűjtötte be az Apple-nek a Bizottság szerint illegálisan juttatott állami támogatást (EC, 2017a). A Bíróság 2020. július 15-én hozott ítéletet (száma: ECLI:EU:T:2020:338), melyben megsemmisítette a Bizottság 2016-os határozatát. Ezzel együtt az ügy nagyban hozzájárult a digitális piacokról szóló jogszabály megszületéséhez, tartalmához, különösen a platformok (kapuőrök) erejét és lehetséges illegális magatartásait illetően.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Amazon (amely Nemeslaki (2010: 275) megfogalmazásában „[a]z online kereskedelem kályhája, számtalan üzleti modell kitalálója, innovációs alkalmazások kiindulópontja”), szintén adózási gyakorlata miatt került az EU versenyszabályozásának látóterébe. A luxemburgi állami támogatási ügy kapcsán (SA.38944 sz. eset), amelyben a Bizottság az Apple-höz hasonlóan az adott tagállammal megkötött adózási megállapodás tekintetében gyanított az uniós versenyszabályokkal (állami támogatások tilalmával) össze nem egyeztethető magatartást, 2017 októberében született döntés, miszerint Luxemburg 250 millió euró értékű tiltott állami támogatást nyújtott az Amazonnak, adóengedmény formájában.5 A döntés bírsággal nem sújtotta a tagállamot, ellenben az Amazont az elmaradt adó megfizetésére kötelezte (EC, 2017b). A Bíróság azonban ítéletében (ECLI:EU:T:2021:252) ezt a határozatot is megsemmisítette 2021. május 12-én.
1 Az esetek és azok teljes nyilvános dokumentációja az Európai Bizottság versenypolitikai honlapjának esetkeresőjében megtalálhatók. Csak azokat a dokumentumokat hivatkozzuk közvetlenül, amelyekben valamilyen szempontból lényeges konkrét információ szerepel, egyébként az esetekre számuk szerint hivatkozunk. Az esetkereső oldal elérhetősége: https://competition-cases.ec.europa.eu/search
2 Az összes piaci koncentrációs esetet tekintve a feltételekkel engedélyezés relatíve ritka, így annak jelentősége minden esetben nagy.
3 A Bizottság az esetről szemléletes infografikát is készített: http://ec.europa.eu/competition/publications/infographics/2016_07_en.pdf
5 A vizsgálat megállapításairól készített bizottsági grafika elérhetősége: https://ec.europa.eu/competition/publications/infographics/2017_05_en.pdf
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave