Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.
›
II. Platformgazdaság
›
Platformgazdaság, digitális piacok és az EU verseny- és piacszabályozása
›
5. Összegzés és értékelés

5. Összegzés és értékelés

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A digitális gazdaság szabályozása nem könnyű feladat. A digitalizáció jellegéből fakadóan a szabályozó szükségszerűen követő magatartást tud csak tanúsítani. Ezzel együtt a piaci fejleményekkel történő lépéstartás alapvető követelmény a piaci szereplők részéről, az Európai Bizottsággal szemben is.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az EU-ban eddig tapasztalt, jobbára a case-by-case módszert követő szabályozás alapján megállapíthatjuk, hogy a digitális piacok európai szabályozása ugyanolyan módon fejlődik, mint amit a versenyszabályozásnál korábban – például a liberalizációs folyamatok során – megtapasztalhattunk (Pelle, 2009): egy-egy jogeset felhívja a figyelmet a (sokszor új típusú jelenségekből vagy szereplőkből fakadó) piaci és/vagy szabályozási elégtelenségekre, amit vizsgálat és nyilvános konzultáció követ. Ezután az összegyűjtött tudás és szempontrendszer alapján az Európai Bizottság jogszabályi javaslatot terjeszt elő, amely – az uniós döntéshozatali eljárás eredményeképpen – közösségi jogszabályban ölt testet. Előfordul, hogy nem történik jogszabályalkotás, csak kiegészül a jogszabály-értelmezés, például iránymutatások formájában.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Könnyen elképzelhető, hogy az egységes belső piacon a digitális gazdasági szereplők, különösen az online platformok ön-, illetve együttszabályozása lesz a mérvadó. Ezek az alternatív szabályozási formák a gyorsan változó ágazatokban jellemzőek, és akkor reálisak, ha a hatósági szabályozással történő beavatkozás kevesebb hasznot hoz, mint amennyi zavart a szabályozás hiánya a piacon okoz, illetve amennyiben a piaci szereplők és a társadalom egyaránt érdekeltek a szabályoknak való megfelelésben (compliance), bizonyos pozitív piaci externáliák internalizálásában (Muraközy–Valentiny, 2012).1 Véleményünk szerint ezek a feltételek a digitális gazdaság, a digitális piac tekintetében fennállnak, illetve elősegíthetők. Ebből egyúttal az is következik, hogy az uniós szabályozónak célszerű az önszabályozás ösztönzése irányába terelni a digitális egységes piac szabályozási folyamatait.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A digitális egységes piac stratégiája alapvetően előremutató volt és nagy változásokat hozott az uniós digitálispiac-szabályozásban. A digitális piacokról szóló jogszabály tulajdonképpen a meglévő versenyszabályozást egészítette ki a platformok mint új típusú szereplők magatartási szabályainak lefektetésével, míg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály a fogyasztóvédelmi szabályozást egészíti ki inkább, a rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatási tevékenységek vonatkozásában. Alkalmazásukról a tapasztalatokat a jövőben lehet majd levonni.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Fő összegző következtetésként megállapíthatjuk, hogy az európai szabályozó előtti kihívás nagy, amikor a digitális gazdaságban, az online piaci térben kívánja az egységes belső piacra vonatkozó legfontosabb alapelveket (tisztességes és kellően intenzív verseny) hatékonyan érvényesíteni, miközben a tágabb EU-s érdekeket (globális versenyképesség) és értékeket is szem előtt tartja. A digitális gazdaságban a változások gyorsak, ezeket a szabályozás szükségképpen csak lekövetni tudja, ha egyáltalán. A piacok dinamikus természete mindazonáltal az ön- és együttszabályozás mint alternatív lehetőség okos kiaknázására hívja fel a figyelmet.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

A téma láthatóan napirenden van az Európai Bizottságban, a feladat (elméleti szinten) világos, és a szabályozással összefüggő politikai gazdaságtani folyamatok – jogszabály-javaslattétel, nyilvános konzultáció, megnyitott illetve lefolytatott vizsgálatok, megállapított jogsértések, valamint jogszabályalkotás – arra engednek következtetni, hogy az Európai Bizottság elkötelezett egy tisztességes, átlátható, minden szereplő számára egyenlő versenyfeltételeket biztosító egységes digitális európai piac kiépítése és felügyelete mellett, és az eszközei is megvannak ehhez.
1 Az önszabályozás jelenségét az egységes belső piacon már az 1990-es évek elejétől tapasztalhatjuk, például a reklámozás, vendéglátás, turizmus, bizonyos ügynöki tevékenységek, valamint az internetszolgáltatások piacain (Muraközy–Valentiny, 2012).
chevron_left
chevron_right
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next
A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:
    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave