Trendek és töréspontok V. - 2. Az uniós versenypolitika célja(i)

Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.

›

Opponensi vélemény Pelle Anita „Platformgazdaság, digitális piacok és az EU verseny- és piacszabályozása” című tanulmányához

›

2. Az uniós versenypolitika célja(i)

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__46/#m1194trendek5_44_p1 (2024. 07. 16.)

Chicago

Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 07. 16. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__46/#m1194trendek5_44_p1)

APA

Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 07. 16. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__46/#m1194trendek5_44_p1)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Míg az európai versenyjogi szabályok megalkotásának céljai sokrétűek voltak és számos tényező járult hozzá ahhoz, hogy már az EGK-szerződésben is igen erőteljes szakpolitika volt, az 1990-es évek közepére Európa- és világszerte is konszenzus alakult ki, hogy a versenypolitika fő célja a fogyasztói jólét védelme kell legyen (lásd még Tóth, 2020; Zimmer, 2012). Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének és lehetnének más célok1 is a szempontrendszerben, ugyanakkor azt talán fontos hangsúlyozni, hogy egyéb célok is csak a fogyasztói jólét célkitűzésével erősen összefüggésben voltak értelmezhetőek ekkora már. Az európai versenypolitika jól ötvözte a fogyasztói jólét maximalizálásának célját a hagyományos freiburgi iskola, az ordoliberalizmus eszméjével. Amato kiválóan feldolgozta a témát (Amato, 1997). Európában ezt a megközelítést a „gazdaságibb megközelítésnek” neveztük és a szemléletváltás sokrétű volt (Witt, 2016). Az elmúlt évtizedben azonban e téren is változás volt megfigyelhető, Guersent, a versenyfőigazgatóság főigazgatója aktuális értelmezésében az alábbi eredménnyel: „Az EU trösztellenes szabályait már régóta bírálják amiatt, hogy az Egyesült Államokkal ellentétben nem a szűk fogyasztói jóléti mércére támaszkodnak. Versenyjogi jogérvényesítésünk a versenyfolyamat hatékonyságára és az abban okozott kárra összpontosít. Bárki, aki akár csak felületesen is elolvassa a közelmúltban hozott határozatainkat, észreveheti ezt” (Guersent, 2024).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A versenypolitika és versenyjog évszázados alkalmazási gyakorlata során kikristályosodott elvek rendkívül meggyőzően szolgálják az állampolgárok érdekeit közvetlenül és közvetve is. Az alacsonyabb árak, jobb minőség, versenyképesség-javulás mind olyan eredmények, amelyek közvetlenül szolgálják minden állampolgár érdekét, nem pedig partikuláris érdekeket. A versenyfolyamat piedesztára emelése pedig hosszú távon közvetetten is szolgálja a demokratikus berendezkedést. A gyakorlatban ugyanakkor lényegesen nehezebb a szabadpiac által biztosított példátlan jólétnövekedést széles körben népszerűsíteni, szemben a jól hangzó gazdasági populizmussal.

1 Lásd még pl. Tóth (2020: 81–85).

Kivonat

fullscreenclose

printsave