4. A digitális piacok szabályozásának alapjai: DMA és DSA
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p1)
A digitális piacokról szóló jogszabály (DMA) az Európai Unióban egy új szabályozási keretet jelent, melynek célja, hogy előmozdítsa a versenyt az online piactereken és megszorítsa a nagy technológiai vállalatok piaci hatalmát. A DMA alapvetően előre meghatározott kritériumok alapján kijelölt, úgynevezett „kapuőr”-szolgáltatásokra vonatkozik, amelyek állítólag domináns piaci helyzetben vannak, és amelyeknek tevékenységei jelentős hatást gyakorolnak a belső piacra és azon kívüli felhasználókra is. A jogszabály deklarált célja, hogy biztosítsa a piacok nyitottságát, elősegítse az innovációt, valamint védelmet nyújtson a fogyasztók számára a piaci hatalommal való visszaélés ellen. Összességében a DMA ambiciózus kezdeményezés az Európai Unió részéről, amelynek célja a digitális gazdaságban a verseny előmozdítása és a fogyasztóvédelem megerősítése. A törvény hosszú távú hatása még nem világos, de számos elemző szerint a DMA jelentős változásokat hozhat az internetes vállalkozások működésében, különösen azokéban, amelyek domináns piaci helyzetet élveznek. A DMA alkalmazása révén az EU reméli, hogy elősegíti a versenyt, az innovációt és a választási lehetőségek széleskörűségét mind a vállalkozások, mind a fogyasztók számára.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p2)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p2)
A digitális szolgáltatásokról szóló jogszabály (DSA) az Európai Unió új jogszabálya, amelynek célja a digitális térben működő szolgáltatások szabályozása, különösen az online platformokon megjelenő tartalmak terén. A DSA a digitális piacok átláthatóságát és biztonságát hivatott növelni, valamint az online felhasználók jogait védeni. A szabályozás az Európai Bizottság által 2020 decemberében javasolt Digitális Szolgáltatások Csomagjának részeként jött létre, és az 2000-es e-kereskedelemről szóló irányelvet hivatott felváltani, amely már nem felelt meg a digitális kor kihívásainak. A DSA alapvető elvei közé tartozik az átláthatóság, az elszámoltathatóság és az alapvető jogok védelme. Az új szabályozás értelmében az online platformoknak – például a közösségimédia-oldalaknak, piactereknek és tartalommegosztó szolgáltatásoknak – részletesen közzé kell tenniük, hogy miként kezelik a felhasználók által feltöltött tartalmakat. Ezenfelül kötelesek lesznek gyorsabban és hatékonyabban lépni az illegális tartalmak eltávolítása érdekében, és meg kell könnyíteniük a felhasználók számára az ilyen jellegű tartalmak jelentését. A jogszabály szintén előírja, hogy az online platformoknak rendszeresen jelentést kell tenniük az ellenőrzési gyakorlataikról és az illegális tartalmakkal kapcsolatos intézkedéseikről. A nagyon nagy platformokra szigorúbb követelmények vonatkoznak, mert tevékenységük nagyobb hatással van a digitális tér biztonságára és integritására. A DSA értelmében a nagyon nagy platformoknak kockázatelemzést kell végezniük, és megelőző intézkedéseket kell hozniuk a rendszerükben terjedő káros tartalmak és tevékenységek ellen. A DSA nemcsak a felhasználók és a fogyasztók védelmét szolgálja, hanem a belső piac egységességének megőrzését is. A jogszabály egységes szabályokat hoz létre az EU egész területére, amelyek elősegítik a digitális szolgáltatások szabad áramlását, miközben biztosítják, hogy az online környezet biztonságos és megbízható maradjon. Elméletben.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p3 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p3)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p3)
A DMA lényegében szektorspecifikus szabályozáshoz hasonlítható szabályozás, amelyet „egyszerűsített versenyjognak”, vagy „versenyjog lightnak” is lehet(ne1) hívni. A szabályozás eszméje hasonlítható a telekommunikációs szektor vagy az energiapiacok szabályozásának eszméjéhez (Colomo, 2023), fő célja pedig a preambulumbekezdések alapján a digitális piacok tisztességességének és megtámadhatóságának biztosítása2, melyek önálló beavatkozási jogalapok3. A DMA ugyanakkor fundamentálisan tér el a versenyszabályozástól4, és lényegében a beavatkozás esetén nem szükséges, hogy például egy vállalkozás gazdasági erőfölényben legyen, hanem elég, ha – a versenyjog történeti fejlődése során egyébként megbukott – mennyiségi követelményeknek eleget tesz egy vállalat5. Ezen túlmenően a DMA eredményeként az Európai Bizottság úgy tud lényegében beavatkozni a piacokba, hogy nem kell versenyjogban megszokott értelemben jogsértést bizonyítania, nem kell piaci erőt bizonyítania és nem kell megvizsgálnia, hogy egy magatartás pozitív és negatív hatásai hogyan befolyásolják a versenyt, hanem nehezen meghatározható célokhoz mérve hozhat döntéseket. (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály; EGT-vonatkozású szöveg; HL L 265., 2022.10.12., 1–66.)
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p4 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p4)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__48/#m1194trendek5_46_p4)
A DMA és DSA egyik várt eredménye a piacnyitás, különös tekintettel arra, hogy interoperabilitás és a platformok megnyitása kulcs eszköze a szabályozásnak. Megjegyzendő azonban: közismert, hogy még azonos fizikai eszközök rendelkezésre állása esetén sem képesek ugyanúgy versenyezni vállalkozások és szinte törvényszerű, hogy egyes vállalkozások sikeresek, mások sikertelenek lesznek (Barney 2001). Az ex-ante szabályozás helyett e téren az ex-post beavatkozás gyakran helyénvalóbb, hiszen a versenykorlátozó magatartásokat elsősorban ex-post lehetséges meggyőzően elemezni. Mind az amerikai hatósági új jogpolitika, mind az európai szabályozási gyakorlat szembemenni látszik azzal az easterbrooki teorémával, miszerint a versenyösztönző gyakorlatok megtiltása kártékonyabb, mint a versenykorlátozó magatartások megengedése.6 A dinamikus piacokon pedig éppen ez a megközelítés kellene domináns legyen, hiszen éppen ezeken a piacokon jellemző az, hogy idővel a versenykorlátozó magatartások kapcsán történt tévedések hatásai elenyésznek, vagy egyenesen új minőségű technológiai fejlesztést eredményeznek.
1 A versenyjog gondolkodási keretrendszerében azonban nem tekinthető versenyjogi szabályozásnak. Lásd még alább.
2 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabály; EGT-vonatkozású szöveg; HL L 265., 2022.10.12., 1–66., 7. preambulumbekezdés.
3 Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/1925 rendelete (2022. szeptember 14.) a digitális ágazat vonatkozásában a versengő és tisztességes piacokról, valamint az (EU) 2019/1937 és az (EU) 2020/1828 irányelv módosításáról (digitális piacokról szóló jogszabál; EGT-vonatkozású szöveg; HL L 265., 2022.10.12., 1–66., 11. preambulumbekezdés.
4 A DMA elfogadásának a jogalapja nem versenyjogi.
5 Pl. árbevétel és felhasználószám.
6 Lásd még Easterbrook (1984). Lásd még pl. Wright, Mungan (2020–2021).