1. A közös, belső és egységes piac eszméje
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__50/#m1194trendek5_48_p1 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__50/#m1194trendek5_48_p1)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__50/#m1194trendek5_48_p1)
Az Európai Unió belső piaca egy folyamatos fejlődés eredményeként jött létre és alakul. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozatalakor az alapító tagállamok együttműködésének gravitációs centruma a közös piac létrehozatala volt. A közös piac sikeressége alapvetően két nagy pilléren nyugodott: a tagállamokra irányadó gazdasági alapszabadságok korlátozásának tilalmán, illetve a versenypolitikán. Ez az ún. „gazdasági alkotmány” az Európai Bíróság aktivizmusának köszönhetően, a tagállami bíróságok segítségével rendkívüli sikerekhez vezetett a közös piac működése és fejlődése kapcsán. A négy gazdasági alapszabadság előtt álló akadályok folyamatos lebontásával, valamint a versenypolitika alapvető rendelkezéseinek megszilárdulásával élve tudott jobban kiteljesedni a közös piac. Ezen sikereket tovább fokozva a Delors által vezetett Európai Bizottság az 1980-as évek közepén sikeresen győzte meg a tagállamokat arról, hogy a belső piaci integráció elmélyítése az európai együttműködés útja. Ennek eredményeként az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés a közös piacot belső piaccá átnevezve koncepcióváltást is eredményezett. Az akadályok lebontása mellett már a belső piaci integráció aktív elősegítése is központi céllá vált. A folyamatos gazdasági fejlődés a 2000-es első évtized végén bekövetkező pénzügyi és gazdasági válságig sikeresnek mondható időszaka az Európai Uniónak, így a válság bekövetkeztére már nem meglepő, hogy a Lisszaboni Szerződés eredményeként egységes piacról kezdtünk el beszélni. Nagyjából a pénzügyi, gazdasági világválság bekövetkeztével kezdődött meg a gyakran platformalapú piacokon egyes vállalkozások szédületes sebességű növekedése. Míg az éppen legnagyobb digitális vállalkozások közös elnevezése a kezdőbetűkből gyakran ironikus is volt (pl. MAFIA1, GAFA2, FAANG3), mára az ún. Csodálatos Hetes4 a saját piacukat szinte teljesen uraló vállalkozások együttesének éppen aktuális elnevezése. A sokszor ún. digitális piacoknak hívott piacokban egyvalami szinte biztosan közös: egy piacvezető vállalkozás sem európai.5 Ez a fajta amerikai dominancia az európai piacon vélhetően nagyban hozzájárult egy szabályozási sorozathoz, és a szabályozás általában olyan elemeit érintette a vállalatok működésnek, amelyek tipikusan a vállalkozások fő sajátosságai. Elég itt az általános adatvédelmi rendeletre6 (továbbiakban: GDPR) gondolni, amely a nagy technológiai vállalatok tevékenységének magját érinti alapvetően, az adatok gyűjtését és felhasználását. A GDPR ugyanakkor arra is tipikus példa, hogy a szabályozás átgondolatlansága jelentős nem kívánt hatásokkal jár, például jelentős fogyasztói jólétveszteséggel, jelentős versenyképességromlással és például olyan nem kívánt hatásokkal is, mint a súlyosbodó környezetterhelés.
Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!
Hivatkozások
Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:
Harvard
Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó.
https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__50/#m1194trendek5_48_p2 (2024. 11. 21.)
Chicago
Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__50/#m1194trendek5_48_p2)
APA
Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 11. 21. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__50/#m1194trendek5_48_p2)
Míg tehát az egységes belső piac alapvetően hatékonyságnövelő és jelentős jólétnövekedéssel járó folyamat, addig az európai szabályozók jelentős ellenirányba ható intézkedésekkel folyamatosan csökkentik az alapvető cél elérésének sikerességét. A beavatkozás mögöttes politikai indoka nyilvánosan tipikusan az európai értékek védelme, de nem ritkán fedezni fel mögöttes indokként inkább az európai érdekek védelmét, azaz az iparpolitikát. Ékes példája ennek a Siemens/Alstom összefonódás (M.8677. Siemens/Alstom. 2019)7, amelyben az Európai Bizottság az európai fogyasztók érdekeinek védelme érdekében megtiltotta az összefonódást, és ezt követően Németország és Franciaország miniszterei egyöntetűen odáig mentek, hogy az európai versenyszabályok megváltoztatását követelték.
1 Microsoft, Apple, Facebook, Intel, Amazon.
2 Google, Apple, Facebook, Amazon.
3 Facebook, Apple, Amazon, Nvidia, Google.
4 Magnificent Seven: Apple, Microsoft, Amazon, Alphabet, Meta, Nvidia, Tesla.
5 Egyedül az utazási szolgáltatások piacán említhető a Booking.com, de ez a vállalat is inkább csak Európában piacvezető jellemzően, egyébként más területeken a riválisa, az Expedia hasonló erővel rendelkezik.
6 (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet). OJ L 119, 4.5.2016, 1–88.)
7 Lásd még Európai Bizottság (2019).