1. A közös, belső és egységes piac eszméje

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Az Európai Unió belső piaca egy folyamatos fejlődés eredményeként jött létre és alakul. Az Európai Gazdasági Közösség létrehozatalakor az alapító tagállamok együttműködésének gravitációs centruma a közös piac létrehozatala volt. A közös piac sikeressége alapvetően két nagy pilléren nyugodott: a tagállamokra irányadó gazdasági alapszabadságok korlátozásának tilalmán, illetve a versenypolitikán. Ez az ún. „gazdasági alkotmány” az Európai Bíróság aktivizmusának köszönhetően, a tagállami bíróságok segítségével rendkívüli sikerekhez vezetett a közös piac működése és fejlődése kapcsán. A négy gazdasági alapszabadság előtt álló akadályok folyamatos lebontásával, valamint a versenypolitika alapvető rendelkezéseinek megszilárdulásával élve tudott jobban kiteljesedni a közös piac. Ezen sikereket tovább fokozva a Delors által vezetett Európai Bizottság az 1980-as évek közepén sikeresen győzte meg a tagállamokat arról, hogy a belső piaci integráció elmélyítése az európai együttműködés útja. Ennek eredményeként az Egységes Európai Okmány és a Maastrichti Szerződés a közös piacot belső piaccá átnevezve koncepcióváltást is eredményezett. Az akadályok lebontása mellett már a belső piaci integráció aktív elősegítése is központi céllá vált. A folyamatos gazdasági fejlődés a 2000-es első évtized végén bekövetkező pénzügyi és gazdasági válságig sikeresnek mondható időszaka az Európai Uniónak, így a válság bekövetkeztére már nem meglepő, hogy a Lisszaboni Szerződés eredményeként egységes piacról kezdtünk el beszélni. Nagyjából a pénzügyi, gazdasági világválság bekövetkeztével kezdődött meg a gyakran platformalapú piacokon egyes vállalkozások szédületes sebességű növekedése. Míg az éppen legnagyobb digitális vállalkozások közös elnevezése a kezdőbetűkből gyakran ironikus is volt (pl. MAFIA1, GAFA2, FAANG3), mára az ún. Csodálatos Hetes4 a saját piacukat szinte teljesen uraló vállalkozások együttesének éppen aktuális elnevezése. A sokszor ún. digitális piacoknak hívott piacokban egyvalami szinte biztosan közös: egy piacvezető vállalkozás sem európai.5 Ez a fajta amerikai dominancia az európai piacon vélhetően nagyban hozzájárult egy szabályozási sorozathoz, és a szabályozás általában olyan elemeit érintette a vállalatok működésnek, amelyek tipikusan a vállalkozások fő sajátosságai. Elég itt az általános adatvédelmi rendeletre6 (továbbiakban: GDPR) gondolni, amely a nagy technológiai vállalatok tevékenységének magját érinti alapvetően, az adatok gyűjtését és felhasználását. A GDPR ugyanakkor arra is tipikus példa, hogy a szabályozás átgondolatlansága jelentős nem kívánt hatásokkal jár, például jelentős fogyasztói jólétveszteséggel, jelentős versenyképességromlással és például olyan nem kívánt hatásokkal is, mint a súlyosbodó környezetterhelés.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Míg tehát az egységes belső piac alapvetően hatékonyságnövelő és jelentős jólétnövekedéssel járó folyamat, addig az európai szabályozók jelentős ellenirányba ható intézkedésekkel folyamatosan csökkentik az alapvető cél elérésének sikerességét. A beavatkozás mögöttes politikai indoka nyilvánosan tipikusan az európai értékek védelme, de nem ritkán fedezni fel mögöttes indokként inkább az európai érdekek védelmét, azaz az iparpolitikát. Ékes példája ennek a Siemens/Alstom összefonódás (M.8677. Siemens/Alstom. 2019)7, amelyben az Európai Bizottság az európai fogyasztók érdekeinek védelme érdekében megtiltotta az összefonódást, és ezt követően Németország és Franciaország miniszterei egyöntetűen odáig mentek, hogy az európai versenyszabályok megváltoztatását követelték.
1 Microsoft, Apple, Facebook, Intel, Amazon.
2 Google, Apple, Facebook, Amazon.
3 Facebook, Apple, Amazon, Nvidia, Google.
4 Magnificent Seven: Apple, Microsoft, Amazon, Alphabet, Meta, Nvidia, Tesla.
5 Egyedül az utazási szolgáltatások piacán említhető a Booking.com, de ez a vállalat is inkább csak Európában piacvezető jellemzően, egyébként más területeken a riválisa, az Expedia hasonló erővel rendelkezik.
6 (Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet). OJ L 119, 4.5.2016, 1–88.)
Tartalomjegyzék navigate_next
Keresés a kiadványban navigate_next

A kereséshez, kérjük, lépj be!
Könyvjelzőim navigate_next
A könyvjelzők használatához
be kell jelentkezned.
Jegyzeteim navigate_next
Jegyzetek létrehozásához
be kell jelentkezned.
    Kiemeléseim navigate_next
    Mutasd a szövegben:
    Szűrés:

    Kiemelések létrehozásához
    MeRSZ+ előfizetés szükséges.
      Útmutató elindítása
      delete
      Kivonat
      fullscreenclose
      printsave