Trendek és töréspontok V. - 6. A gazdasági populizmus új korszaka: a digitális piacok szabályozása Európában

Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám (szerk.): Trendek és töréspontok V.

›

Opponensi vélemény Pelle Anita „Platformgazdaság, digitális piacok és az EU verseny- és piacszabályozása” című tanulmányához

›

6. A gazdasági populizmus új korszaka: a digitális piacok szabályozása Európában

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Szanyi Miklós–Szunomár Ágnes–Török Ádám (szerk.) (2024): Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 Letöltve: https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__51/#m1194trendek5_49_p1 (2024. 07. 16.)

Chicago

Szanyi Miklós, Szunomár Ágnes, Török Ádám, szerk. 2024. Trendek és töréspontok V.. : Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323 (Letöltve: 2024. 07. 16. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__51/#m1194trendek5_49_p1)

APA

Szanyi M., Szunomár Á., Török Á. (szerk.) (2024). Trendek és töréspontok V.. Akadémiai Kiadó. https://doi.org/10.1556/9789636640323. (Letöltve: 2024. 07. 16. https://mersz.hu/dokumentum/m1194trendek5__51/#m1194trendek5_49_p1)

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

A digitális piacokat meghatározó alapvető szabályokat gyakran az Európai Parlament (és az Európai Bizottság) választási évében fogadják el vagy vezetik be. Így volt ez például a GDPR esetén, de ez látható most a DSA és DMA esetén is. A tanulmányban felvetettünk néhány kritikai észrevételt a szabályozás fundamentumai vonatkozásában és szinte adódik a kérdés, hogy a piaci fundamentumokkal nehezen összeegyeztethető szabályozások nem a gazdasági populizmus és/vagy az iparpolitikát szolgáló eszközök-e. És mint ilyenek nem okoznak-e a rövid távú politikai hasznon túl közép- és hosszú távú, lényegesen jelentősebb károkat? A tanulmányban a költői kérdéseket konkluzív módon nem válaszoljuk meg, de a szerző egyértelműen azon az állásponton van, hogy a hibás és téves szabályozási koncepciók fundamentális akadályokat képeznek az európai egységes piac versenyképessége vonatkozásában és jelentős károkat okoznak az európai fogyasztóknak, melyeket más társadalmi hasznok messze nem ellensúlyoznak.

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!

Hivatkozások

Válaszd ki a számodra megfelelő hivatkozásformátumot:

Harvard

Chicago

APA

BibTeX EndNote Mendeley Zotero

Az európai vállalatok sikertelensége a piaci versenyben, legalábbis a technológiai vállalatok sorában, részben visszavezethető az ordoliberalizmus eszméjére. Nem kétségbe vonva annak egyéb rendkívül fontos társadalmi előnyeit1 Európában a domináns vállalkozásokra szkeptikusan tekintünk: „Ahelyett, hogy csodálnánk őket, ahogy az Egyesült Államokban sokszor teszik, a domináns vállalkozásokat gyanúsan szemléljük az ordoliberalizmus hagyományai szerint” (Christensen, 2013). Amato megfogalmazásában az európai hagyományok sajátos volta végigkíséri az európai versenyjogot: „Az embernek természetesen hozzá kell tenni ugyanennek a történelmi mátrixnak egy másik eredményét is, nevezetesen, hogy a trösztellenes törvényeink mindig is érzékenyek voltak az azt körülvevő politikákra: elsősorban az iparpolitikával szemben, de a regionális és szociális politikák is, amelyek ma már korlátozzák azt […], és most már belülről határozzák meg […]” (Amato, 1997).

Jegyzet elhelyezéséhez, kérjük, lépj be.!